Egy H-2A rakéta indította az Astro-H (Hitomi) műholdat. Mellette „potyautasként” három kisebb japán űreszköz is Föld körüli pályára került.
Egy H-2A rakéta indította az Astro-H (Hitomi) műholdat. Mellette „potyautasként” három kisebb japán űreszköz is Föld körüli pályára került.
Ez a galaxis szokványosnak tűnik a Hubble-űrtávcső képén, de valójában nem az!
A NASA a Jupiter jeges holdja, az Europa mellett elrepülő űrszondát tervez, leszállóegységgel. Európa is bekapcsolódna.
Az üstökösmagra leszállt egység tavaly július óta hallgat, és most már nem is valószínű, hogy valaha sikerülhet működésre bírni.
Előretekintés a következő évre, Földünk, a Naprendszer és a Világegyetem automata űreszközökkel való kutatására összpontosítva.
A Ceres a Naprendszer külső részéről érkezett betolakodónak látszik. A Dawn szonda eredményei alapján talán még az üstökösökről, aszteroidákról és bolygókról alkotott képünket is árnyalni kell.
A hányatott sorsú Akacuki szondának 5 év elteltével valóban sikerült pályára állni a Vénusznál, és elküldte első képeit is felhőtakaró borította bolygóról.
Az ukrán válság miatt fagyossá vált amerikai–orosz viszony talán elmozdul a holtpontról: egy 2020 utáni közös Vénusz-szondáról tárgyaltak.
A gravitációs hullámok űrbeli detektálására kifejlesztett műszaki megoldásokat kipróbáló európai űreszköz egy Vega rakétával indult.
További öt meglepő új eredmény a Plútóval kapcsolatban, a New Horizons szonda vezető kutatója, Alan Stern válogatásában.
A LIGO csoport által detektált gravitációs hullámok után 0,4 másodperccel a Fermi-műhold megfigyelt egy gyenge gamma-kitörést. A két jelenség az égen hasonló pozícióban helyezkedett el.
A NASA Juno szondája csak júliusban érkezik meg a Jupiterhez, egy rekordot azonban máris felállított. Soha nem működött még a Naptól ilyen távol napelemes űreszköz.
A Mars északi sarkvidékén található, 5 km átmérőjű kráter belseje és környéke az amerikai Mars Reconnaissance Orbiter szonda felvételén.
Amerikában közel 30 év után újra gyártanak a távoli Naprendszerbe vagy azon túl küldendő űrszondák termoelektromos generátoraihoz használható plutóniumizotópot.
Bár mozgásra nem képes, azért még most is működik a 2013 decemberében a Csang'e-3 szondával a Holdra érkezett Jütu holdjáró.
A svájci és olasz közreműködéssel készült űreszközzel a rejtélyes sötét anyagról szeretnének többet megtudni.
Egy galaxiscsoport, amely vigyorog, mint a fakutya...
A japán kisbolygókutató űrszonda a Földtől mintegy 3000 km-re elrepülve lendületet vett úti célja felé.
A Fermi-űrtávcsővel a gamma-tartományban mintegy 2 éves periódusú változásokat találtak egy aktív galaxismagban.
A New Horizons mérései számtalan meglepetést hoztak. Alan Stern, a projekt vezető kutatója kiválasztotta a számára tíz legmeglepőbbet.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu