Egy Hosszú Menetelés-11-es rakéta indította a GECAM műholdpárost.

November végén az ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében magyar−japán−szlovák együttműködésben elkészült az első magyar vezetésű, kimondottan asztrofizikai kutatásokat végző műhold.

A kínai Csang'e-5 szonda holdi kőzetmintát szállító egysége automatikus üzemmódban csatlakozott a Hold körüli pályán keringő orbiterhez.

Ma, közép-európai idő szerint a késő délutáni órákban a Csang'e-5 holdi leszállóegység felső részéről felemelkedett a mintaszállító űreszköz.

Havi sorozatunkban az európai országok és az ESA űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Havonta visszatérő sorozatunk mostani befejező részében műholdas alkalmazásokról lesz szó.

A Hajnan szigetén lévő űrközpontból, egy Hosszú Menetelés-5 rakétával elindult a Holdhoz a Csang’e-5 űrszonda.

Sikerült a NASA OSIRIS-REx szondájának mintát vennie a Bennu kisbolygóból. Sőt túl jól sikerült, de a problémát megoldották.

Sorozatunk előző részében űrhajókról, űrállomásról és rakétákról volt szó. Most következzen egy kis Naprendszer.

Bejárta a sajtót a SOFIA repülő infravörös obszervatóriummal tett felfedezés: víz van a Holdon, olyan helyen is, amelyet gyakran ér napsütés.

Mike Pence alelnök 18 személyt nevezett meg, akik megkezdik felkészülésüket az Artemis holdprogramra.

A Cassini–Huygens-küldetés adatai alapján a kutatók a kráterek két fő típusát azonosították a Titánon, amelyeket jelenleg is alakít az erózió.

Ausztrál területen földet ért a japán Hayabusa-2 űrszonda kapszulája, benne a Ryugu kisbolygóról hozott anyagmintával.

A Csang'e-5 megkezdte tudományos programját. Az első 48 óra legfontosabb feladata a kőzet- és talajminták begyűjtése.

Nyolc nappal az indítása után leszállt a Hold innenső oldalán a Csang'e-5 kínai űrszonda, amely majd anyagmintát hoz vissza az égitestről a Földre.

Közép-európai idő szerint ma 2 perccel délután 2 előtt, a fékező hajtómű 17 perces működtetésével sikerült az elsődleges pályára állás.

A Hayabusa–2 szondából a Ryugu felszínébe lőtt lövedék a becsapódás helyének 30 méteres körzetében megrázta a sziklatömböket.

E havi európai kitekintésünk befejező részében a Naprendszer kutatásának aktuális hírei után a kontinens űrpolitikájával is foglalkozunk.

A Rosetta mérései alapján a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös körül az ibolyántúli tartományban fedezték fel a sarki fényre hasonlító jelenséget.

Csúcspontjához ért a NASA OSIRIS-REx űrszondájának programja, amikor rövid ideig érintette a kisbolygó felszínét és abból mintát vett.