Az asztrobiológusok még mindig az Europáról álmodoznak. Most éppen amerikai–európai összefogással szeretnének szondát küldeni a Jupiter jeges holdjára.

A NASA MAVEN szondájának mérései alapján (ismét) megállapították, hogy a Mars légkörét valaha a napszél fújta le.

Az ESA Rosetta űrszondája eddig nem látott jelenséget figyelt meg: egy hegyomlást a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökösön.

A Cassini-űrszonda friss közeli képein szokatlan látványt nyújt a Szaturnusz Pan nevű holdacskája.

Az ESA XMM-Newton űrteleszkópjával egy olyan pulzárt fedeztek fel, ami az elméletek szerint nem is létezhetne.

Ott kellene lenniük, eddig mégsem találták őket: a Földhöz tartozó trójai kisbolygókat keres februárban a NASA OSIRIS-REx szondája.

A Curiosity ásványtani vizsgálatai a Gale-kráterben a Mars múltjáról árulkodnak. Az évmilliók során az ásványok savanyúsága előbb nőtt, később csökkent.

A szeptember óta a Bennu kisbolygó felé tartó szonda három kamerából álló rendszerrel vizsgálja majd célpontját. Bemutatjuk, mire képesek.

A NASA feleleveníti a kis bolygókutató küldetések Discovery programját, az év elején két, a jövő évtized első felében induló szondáról döntöttek.

Háromrészes sorozatunkban a NASA csillagászati űreszközeit mutatjuk be – egy-egy infografikán. A harmadik összeállításon a bolygókutató szondákat láthatják.

Példátlan manőversorozatot kezdett meg múlt héten a NASA Cassini-szondája: először, de nem utoljára, elrepült a Szaturnusz gyűrűrendszere és a bolygó légköre között.

Az űrtávcső infravörös spektrométere számára kifejlesztett új technológiával kijelölhetők a látómező azon pontjai, amelyekben észlelni akarnak – a többi pontban „becsukják az ablakot”.

Nanoműholdakról is lehet csillagászati megfigyeléseket végezni. Különösen, ha hálózatban működnek: a BRITE konstellációt három ország hat műholdja alkotja.

A korábbi nyolc közül már csak három leszállóhely-jelölt maradt versenyben, amelyek egyike a NASA 2020-as marsjárójának úti célja lesz.

Az Androméda csillagkép egyike a napjainkban használatos 88 csillagképnek, de nem tévesztendő össze a Tejútrendszerrel szomszédos Androméda-galaxissal.

A nemrég szerencsésen a geostacionárius pályára ért távközlési hold és a Jupitert kutató űrszonda hajtóművével is probléma adódott.

A Ceres körül keringő Dawn űrszonda legújabb eredményei szerint az égitest sötét, poros felszíne alatt vastag rétegben vízjég található.

Az ESA közel hatperces filmben villantja fel a tavalyi év legfontosabb, legérdekesebb és leglátványosabb eseményeit, eredményeit.

Régen várt nagy űrteleszkóp, 2018-ban indítják, 2019-ben kezdi méréseit, megfigyelési programjait már most, 2017-ben elkezdik tervezni. Mi az?

Háromrészes sorozatunkban a NASA csillagászati űreszközeit mutatjuk be – egy-egy infografikán. A második részben az asztrofizikai eszközöket láthatják.