Falcon-9 rakétával indult a NASA és az Olasz Űrügynökség (ASI) legújabb röntgencsillagászati műholdja.

Évtizedek óta vizsgálják űreszközeink a Vénuszt, de még mindig nem tudjuk, hogy 1600 vulkánja között van-e, amelyik ma is működik.

Többször írtunk már a startjára készülő James Webb-űrtávcsőről, nemrég az ESA kiadványa alapján. Most az indítás helyszínét láthatjuk – természetesen a világűrből.

A Juno szonda NASA-s kutatói legújabb cikkeikben a szonda mérései alapján bepillantást engednek az óriásbolygó légkörének mélyebb rétegeibe.

A NASA megvalósításra most kiválasztott gamma-távcsöve pozitronforrások és szupernóvák vizsgálatával vihet közelebb a csillagfejlődés megértéséhez.

Folynak a James Webb-űrtávcső indításának előkészületei – immár a Francia Guyana-i Kourou-ban, ahová nemrég érkezett meg a JWST.

Ami először szenzációs csillagászati felfedezésnek tűnt, arról az alaposabb elemzés bebizonyította, hogy csak egy darab űrszemét.

A NASA New Horizons szondája két ikerpárt is talált a Naprendszer jeges peremvidékén. Talán ez közelebb visz a bolygók keletkezésének megértéséhez.

2024-ben indulhat két kis űrszonda a Mars űridőjárási környezetének sztereó vizsgálatára.

Megvan a James Webb-űrtávcső kijelölt startdátuma. Minden idők legnagyobb és legdrágább űrcsillagászati eszköze egy Ariane-5 rakétával indul Francia Guyanából.

Az eddigi egyik legkisebb tömegű, csillagát alig 8 óra alatt megkerülő exobolygót fedezte fel a TESS űrtávcsővel egy nemzetközi kutatócsoport, vezető magyar szerzővel.

A Hubble-űrteleszkóp ismét nagyon távolra nézett az Univerzumban, és megpillantotta ezt a kísérteties látványt.

A SpaceX Falcon-9 rakétája először indított bolygóközi tudományos küldetést a NASA megbízásából. A cél egy kettős kisbolygó.

Így nevezhetnénk, amit amerikai csillagászok felfedezni véltek. Mire igazolják a felfedezést, talán szebb nevet is kigondolhatunk az objektumnak.

Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

A New Horizons Plútóról készült felvételek alaposabb elemzése alapján úgy tűnik, az egyik jellegzetes alakzat mégsem az, aminek eddig gondolták.

A kínai holdszondával hozott kőzetminták vizsgálata megerősíti, hogy a Hold történetének késői időszakában is folyt vulkáni tevékenység, egyben új kérdéseket is felvet.

A NASA űrszondája nem kevesebb mint 8 kisbolygó meglátogatására készül 12 évesre tervezett programja során.

Kína új relészondát fejleszt, hogy a Hold déli pólusára induló küldetésével rádiókapcsolatot biztosítson.

Egy hónapos kommunikációs szünet előtt helyzetjelentés a kínaiaik marsjárójáról, amely immár 100 napos üzemelésen van túl.