A SMOG-1 és a GRBAlpha 2021. március 22-én állt pályára Bajkonurból. Mindkét űreszköz teljesítette a várakozásokat, a GRBAlpha jelenleg is jól működik.

A JWST még a várakozásokat is felülmúló sikere lehetővé teszi, hogy a NASA a figyelmét a jövő űrtávcsöveire összpontosítsa.

A NASA nemrég eldöntötte, hogy a már úton levő kisbolygókutató űrszondája még az idén elrepül egy olyan apró főövbeli kisbolygó mellett, amely nem szerepelt az eredetileg meglátogatásra kiválasztott célpontok között.

Űrszonda indul a Jupiter, egy másik a Psyche kisbolygó felé. Kisbolygómintával visszatér az OSIRIS-REx, és persze folytatódik a Hold „ostroma” – ilyenekre számíthatunk 2023-ban.

A CSFK kutatóit is a tagjai között tudó Gaia Kollaboráció a Tejútrendszer forradalmian új háromdimenziós térképének elkészítéséért elnyerte a 2023. évi Berkeley-díjat.

35 év elteltével fedezte fel egy amatőr kutató, hogy a Voyager–2 eddig ismertnél több felvételén is láthatók az Uránusz gyűrűi.

Szeptember végén a Juno a Jupiter jeges holdja közelében repült el. A Galileo óta nem láttuk ilyen részletesen az égitest felszínét.

Idén is lesznek űrvonatkozású elődások a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által szervezett gazdag programban.

Az Európai Űrügynökség (ESA) űrtávcsövét és kisbolygókutató szondáját a SpaceX rakétájával állíthatják pályára.

Az első mérések szerint ennyivel csökkent a Didymos kisbolygó Dimorphos holdjának keringési ideje, miután belecsapódott a NASA DART űrszondája.

A Jupiter és jeges holdjai kutatására induló európai űrszonda már megérkezett a starthelyre. Egy Ariane-5 rakétával április 13-án bocsáthatják fel.

Az InSight sorsát a marsi por pecsételte meg. A szakemberek keresik a megoldást, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek a hasonló veszteségek.

A Nemzeti Tudományos Alap (NSF) megállapodott a SpaceX-szel a második generációs Starlinkek zavaró hatásának csökkentéséről, de ezzel nem mindenki elégedett.

Az új évre előretekintő sorozatunk második része a hordozórakétákkal és műholdakkal kapcsolatban várható érdekes és fontos eseményekből ad ízelítőt.

A mikrometeoroidok becsapódásai elkerülhetetlen veszélyt jelentenek minden űreszköz számára, így a James Webb-űrtávcsőre is. A NASA szakemberei próbálják minimalizálni a veszélyt.

Havi sorozatunk második részében japán, kínai és koreai híreket olvashatnak.

Eldőlt, hogy a NASA kisbolygókutató űrszondája, amely lekéste az idei startlehetőséget, jövő ősszel állhat pályára.

A NASA és a SpaceX elkészítendő tanulmánya fél éven belül felvázolja, mi lehet a Hubble-űrtávcső sorsa.

A NASA Perseverance marsjárója bizonyítékot talált arra, hogy az ősi Marson valóban kedvezőek lehettek az élet számára a feltételek, bár az ősi élet nyomait nem találták.

Havi sorozatunk befejező részében olyan kínai tervekről olvashatnak, melyek „gyümölcsei” évtizedünk második felében, illetve a 2030-as években érhetnek be.