Az idei fizikai Nobel-díjat John Mather és George Smoot, a COBE mesterséges hold vezető kutatói kapták, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzással kapcsolatos felfedezéseikért.

Közel hat hónap Mars körüli keringést követően befejezte légköri fékező manővereit az amerikai Mars Reconnaissance Orbiter, s ezzel hamarosan megkezdődhet a tudományos kutatóprogram.

...a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz.

A Holdra telepítendő rádiótávcső-rendszer megvalósításának érdekében összefogtak az európai kutatók és az űripar.

Bármilyen meglepő, a bolygó fogalmát eddig nem definiálták pontosan a csillagászok. Egyszerűen nem volt rá szükség...

Az űrkutatásban úttörő szerepet játszó amerikai fizikus 91 éves volt.

Június 21-én a MESSENGER amerikai űrszonda a Nap felé fordította különleges hővédő pajzsát. Az űrszonda 100 nap múlva halad el a Vénusz mellett.

Júniusban került sor a New Horizons első „bevetésére”. Az űrszonda a fő kisbolygóövön történő áthaladása során lencsevégre kapta a 2002 JF56 jelű kisbolygót.

Nyilvánosságra hozták az Akari (felbocsátás előtti nevén ASTRO-F) japán infravörös csillagászati mesterséges hold első képeit.

Új szakaszába lépett az új amerikai Mars-szonda, a Phoenix indításra történő előkészítése. A mérnökök a kész vázra megkezdik az alrendszerek felszerelését, hogy 2007 augusztusában minden gond nélkül kerülhessen sor a küldetés indítására.

A Hold felszínébe csapódott európai szonda utolsó pillanataira földi rádióteleszkópok hálózata is figyelt.

A közel három évtizede indított űrszonda augusztus 15-én a Naptól mérve éppen száz csillagászati egységnyi távolságra jutott.

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) tagjai ma délután szavaznak a bolygó hivatalos meghatározását tartalmazó (módosított!) határozati javaslat(ok)ról.

A NASA bejelentette, a tervezett Destiny űrtávcső főműszere részletes terveinek kidolgozására kiírt pályázatot a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium és a Kalifornia Egyetem nyerte.

Bár tudományos kutatásokra egyre kevésbé szeret költeni a NASA, úgy tűnik, a Dark Energy Space Telescope mégis megépülhet.

Pontosan hat hónappal ezelőtt, 2006. január 19-én indult útnak a több mint két évtizede megvalósítani tervezett Plútó-szonda, a New Horizons. Érkezéséig „már csak” kilenc évet kell várni, s bár csak akkor várhatóak a legnagyobb tudományos felfedezések, azért ez a fél év sem volt eseménytelen.

Hivatalosan is nevet kapott a Plútó 2005-ben, a Hubble-űrtávcsővel felfedezett két parányi kísérője.

A tekintélyes Science magazin különszámot szentelt a Hayabusa űrszondának, ahol a kutatók az Itokawa kisbolygóra vonatkozó eredményeiket közlik.

Az EADS Astrium európai vállalat 317 millió eurós pályázatot nyert. Feladata az Európai Űrügynökség Gaia űrtávcsövének megépítése. Az űrszondát a tervek szerint 2011-ben indítják.

Ritkán foglalkozunk ilyen gyakran egy készülőben levő űrprogrammal. A NASA azonban mindig megtalálja a módját, hogy kisbolygókutató szondájáról szóljanak a hírek...