Az amerikai MPL még 1999. decemberében probálta meg a sima leszállást a Mars pólusvidékén, ám nyomtalanul eltünt. A jövő Mars-szondáinak tervezése szempontjából fontos volt megérteni a hiba okát. Ehhez azonban meg kellett volna találni a roncsot!
A Földhöz hasonlóan a Szaturnusz óriásholdján is létrejöhet a pazar jelenség. Ám ha egyszer majd arra járunk, "éjjellátó készüléket" kell használnunk, hogy a szivárványokban gyönyörködhessünk.
A NASA Chandra röntgencsillagászati mesterséges holdjával is megfigyelhető a sarki fény jelensége a Naprendszer legnagyobb bolygójának felsőlégkörében.
Tavaly év végén, december 27-én soha nem látott erősségű kozmikus röntgen- és gammasugár-kitörés érte el a Földet. Okozója a Tejútrendszer távoli vidékén, ötvenezer fényévnyi távolságban levő különleges neutroncsillag volt.
A Markarian 421 jelű kvazár megfigyelése során a Chandra olyan galaxisközi anyagfelhőkre bukkant, amelyek arra utalnak, hogy a „hagyományos” formájú (atomokból, ionokból álló) anyag jelentős hányada a galaxisok közötti térben található.
Miközben Opportunity tovább haladt dél felé a Meridiani-síkságon (majd balszerencséjére elakadt), a Spirit két portölcsért is megörökített. Sajnos mindkét rover az öregedés jeleit mutatja.
Az elmúlt években egyre több olyan felvétel látott napvilágot, amelyek Naprendszeren kívüli bolygókat mutatnak. Ezúttal egy, a Napunkhoz hasonló csillag körül örökítettek meg egy ilyen égitestet.
A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda harmadszor közelítette meg a bolygó óriásholdját, a Titant. A képeken az első ismert kráterek, továbbá jégvulkanizmusra utaló alakzatok láthatók.