Van-e a Jupiter Europa nevű holdján felszín alatti óceán? Ha igen, lehet-e ott valamilyen élet?
Almár Iván és Galántai Zoltán Ha jövő, akkor világűr című könyvükben ezt a kérdést is érintik, amikor számba veszik azokat az égitesteket a Naprendszerben, amelyeken – mai elképzeléseink szerint – akár életformák után is érdemes volna kutatni. Az Europa előtt szó esik természetesen a Marsról, majd a Szaturnusz két holdjáról, a Titanról és az Enceladusról is. A Van-e élet az Europa hold óceánjában? című fejezetből idézünk: „Az élet keresése és a víz keresése szorosan összefügg. Ahol szabad, esetleg jégkéreggel borított vízóceánokat sejtünk, ott érdemes élet után is kutatni. [...] Már a Jupiter rendszerén átrepülő Voyager szondák közelfelvételei alapján gyanítható volt, hogy az Europa különösen érdekes égitest: rendkívül sima felszínét törésvonalak hálózata borítja. Mivel becsapódási krátereknek alig van nyomuk, feltehető, hogy a hold felszíne nagyon fiatal. Később a Galileo-űrszonda hosszabb ideig és közelről vizsgálhatta ezt az érdekes égitestet. Megállapította, hogy minden bizonnyal hatalmas sós óceán rejlik a töredezett jégkéreg alatt. [...] A jégkéreg vastagságát [...] 10-20 km-esnek tekintik, de a melegebb víztáramlatok felett akár 1-3 km vékony is lehet.”
Az Europa felszínének részlete a Galileo-űrszonda felvételén. A felszín alatti folyékony vízre a magyarázat az árapályfűtés lehet. (Kép: NASA / JPL)
Az amerikai és európai űrügynökségek (a NASA és az ESA) most azt fontolgatják, hogy közösen készítenek egy űrszondát, amely meglátogatná az Europát. Ott minden eddiginél részletesebb vizsgálatokat végeznének, igaz, egyelőre csak a hold körüli pályáról. Nincs tehát szó arról, hogy a szonda leszállna a felszínre és – mint azt a merészebbek elképzelik – megpróbálná „befúrni” magát a jégpáncél alá. (A tervezett program valójában két, egyszerre indítandó szondából állna. A másik elsősorban a Ganymedest venné célba.) Végleges tervekről mindenesetre még szó sincs. A program 2009 elején lesz túl egy kiválasztási folyamaton. Ha zöld utat kap, talán 2020 körül startolhat, és 2030 körül érhet érhet célba.
A témához kapcsolódó rejtvénykérdésünk így szól: mi a jelenlegi neve (vagy legalább a rövidítése) annak az űrszondás programtervnek, amelyet a NASA és az ESA közösen készít elő a Jupiter holdjainak részletes kutatására? Hogy könnyebb legyen a feladat, helyes válasznak fogadjuk el azt is, ha az eredeti európai programjavaslat nevét írják meg. A megfejtéseket a cikk alján látható űrlap kitöltésével kérjük beküldeni. A válaszok beérkezésének határideje 2008. december 19. (péntek) éjfél. A helyes megfejtők között a Typotex Kiadó jóvoltából Almár Iván és Galántai Zoltán Ha jövő, akkor világűr című kötetének egy példányát sorsoljuk ki.
Kapcsolódó cikkek:
Ha jövő, akkor világűr - könyvajánló
Europa-expedíció(k)
Vasárnap elég a NASA sikerszondája
A címben feltett kérdésről elsőre azt gondolnánk, hogy megválaszolása nem kíván különösebb költséges tudományos vizsgálatokat. Az ESA Venus Express űrszondája mégis erre (is) keresi a választ.
