A Jupiter körül keringő legendás Galileo-űrszonda sorsa végleg megpecsételődött. A tervek szerint szeptember 21-én beereszkedik a Jupiter örvénylő felhőrétegeibe, ahol a súrlódás miatt fokozatosan felmelegszik, és elég.
Az 1995-ben Jupiter körüli pályára állt Galileo az űrkutatás egyik legsikeresebb bolygókutató szondája, amely új alapokra helyezte a Naprendszer legnagyobb bolygójával és holdrendszerével kapcsolatos ismereteinket. A fáradhatatlanul fényképező, adatok tömkelegét gyűjtő űreszköz küldetését már többször meghosszabbították. A Galileónak köszönhetően számtalan új ismeretre tettünk szert a Jupiterről, gyűrű- és holdrendszeréről és mágneses teréről. A bolygó négy nagy holdjának mindegyike (Galilei-holdak) csodálatos, önálló világnak bizonyult.
A Jupiter erős mágneses tere azonban a közel egy évtized alatt alaposan megviselte a szonda műszereit, s mivel a pályakorrekciókhoz szükséges üzemanyag-tartalékok is kimerültek, a NASA megsemmisíti a szerkezetet.
A tervek szerint szeptember 21-én a Galileo beereszkedik a Jupiter örvénylő felhőrétegeibe, ahol a súrlódás miatt fokozatosan felmelegszik és elég. A repülésirányítók reményei szerint a manőver alatt még lehetőség lesz adatok gyűjtésére és továbbítására.
A tervezett megsemmisítésre azért van szükség, mert el akarják kerülni, hogy a szonda később esetleg az Europa nevű holdra zuhanjon, és a rajta lévő földi baktériumok elszennyezzék az égitestet. Ezt a holdat ugyanis vízjég borítja, amely alatt vízóceán és benne élet is lehet. Ennek kiderítése azonban már a Galileo utódainak feladata.
További információk együttműködő partnerünk, az ORIGO hírportál "Tudomány" rovatában (link cikkünk végén).
Kapcsolódó linkek:
A cikk teljes terjedelemben az ORIGO hírportálon
Mint arról mindössze néhány perccel a start után beszámoltunk, hétfőn hajnalban nagyszabású program végéhez érkezett a NASA: elindította a "nagy obszervatóriumok" utolsó képviselőjét, a SIRTF infravörös űrtávcsövet.
