A New Horizons Plútóról készült felvételek alaposabb elemzése alapján úgy tűnik, az egyik jellegzetes alakzat mégsem az, aminek eddig gondolták.
A New Horizons Plútóról készült felvételek alaposabb elemzése alapján úgy tűnik, az egyik jellegzetes alakzat mégsem az, aminek eddig gondolták.
A kínai holdszondával hozott kőzetminták vizsgálata megerősíti, hogy a Hold történetének késői időszakában is folyt vulkáni tevékenység, egyben új kérdéseket is felvet.
A NASA űrszondája nem kevesebb mint 8 kisbolygó meglátogatására készül 12 évesre tervezett programja során.
Kína új relészondát fejleszt, hogy a Hold déli pólusára induló küldetésével rádiókapcsolatot biztosítson.
Egy hónapos kommunikációs szünet előtt helyzetjelentés a kínaiaik marsjárójáról, amely immár 100 napos üzemelésen van túl.
Egy friss eredmény szerint a Jupiter felsőlégkörének magas hőmérséklete a bolygó erős sarkifény-tevékenységére vezethető vissza.
A James Webb-űrtávcső tesztjei sikerrel zárultak. Már csomagolják az értékes berendezést, hogy a starthelyre szállíthassák.
A legújabb pontos mérések és számítások szerint a kisbolygó 2135-ös nagy földközelsége esetén biztosan nem csapódik a bolygónkba.
Unalmasnak tűnő karaktersor, de nem az! Ez annak a gamma-kitörésnek a jelölése, amelyet először detektált a magyar vezetéssel fejlesztett GRBAlpha nanoműhold, az első magyar asztrofizikai űreszköz.
A NASA hamarosan induló Lucy szondájára (is) felkerül az emberiség üzenete. Ezúttal nem a földönkívülieknek, hanem naprendszerbeli utódainknak.
Ami először szenzációs csillagászati felfedezésnek tűnt, arról az alaposabb elemzés bebizonyította, hogy csak egy darab űrszemét.
A NASA New Horizons szondája két ikerpárt is talált a Naprendszer jeges peremvidékén. Talán ez közelebb visz a bolygók keletkezésének megértéséhez.
2024-ben indulhat két kis űrszonda a Mars űridőjárási környezetének sztereó vizsgálatára.
Megvan a James Webb-űrtávcső kijelölt startdátuma. Minden idők legnagyobb és legdrágább űrcsillagászati eszköze egy Ariane-5 rakétával indul Francia Guyanából.
Ami augusztus elején nem sikerült, az szeptember elején igen: a marsjáró megtöltötte az első tubust a Jezero-kráterből vett mintával.
A Mars déli pólusa környékén nemrég rejtélyes, felszín alatti foltokat azonosítottak. Első reakcióként víztömegeket tételeztek fel. Talán elsietett volt a gondolat.
Az Ariane-5 rakéta utolsó fokozata, amely kialakítja a régen várt űrcsillagászati eszköz pályáját, már útnak indult a starthely felé.
A Perseverance első alkalommal próbált mintát venni a Jezero-kráter fenekén, de a kiszemelt kőzet vártlanul porózusnak bizonyult.
Amint az várható volt, a küldetések növekvő száma miatt egyre nagyobb teher nehezedik a NASA mélyűri kommunikációs hálózatára, a DSN-re (Deep Space Network).
A NASA három cégcsoportot választott ki, hogy a nukleáris termikus meghajtásra vonatkozó koncepciós tanulmányokat készítsenek.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu