A NASA a korai világegyetemet és az élet eredetét vizsgálja a közeli infravörösben dolgozó új űrszondájával, amelynek indítását 2023-ra tervezik.

Sikeresen mintát vett a Ryugu kisbolygó felszíni anyagából a japán Hayabusa-2 űrszonda.

A japán Hayabusa-2 űrszonda egy apró lövedékkel meg fogja célozni a Ryugu nevű aszteroida felszínét, majd a lövedék becsapódása következtében felszálló törmeléket össze is fogja gyűjteni.

Az ESTEC-ben a Jupiterhez 2022-ben indítandó európai űrszonda radarantennájának 1:18 méretarányú modelljét vizsgálták.

A New Horizons újonnan beérkezett adatai alapján máris jelentősen módosult a kép, amit a január 1-jén meglátogatott távoli kisbolygó, az Ultima Thule alakjáról gondolnak a kutatók.

A kínai Csang'e-4 leszállóegység és a holdjáró is sikeresen átvészelte az első éjszakáját. A Hold túlsó oldalán hidegebb van, mint az innensőn.

A Hubble-űrtávcső egy korábban észrevétlen galaxisba botlott a Tejútrendszertől nem messze.

A Titán felszíne ködbe burkolódzik. Radarral azonban letapogatható, legújabban pedig az infravörös tartományban mutatkoztak meg a felszíni részletek.

A Kuiper-öv kis égitestje mellett elrepült New Horizons szonda ha lassan is, de újra küldi az adatokat a Földre.

A NASA amatőrcsillagászok megfigyeléseit felhasználva dönti el, milyen pályán közelítse meg a Jupiter körül keringő Juno szondája a bolygó nagy vörös foltját.

A csillagászok csak úgy hívják, hogy „a hold, ami nem is kellene, hogy ott legyen.”

A NASA OSIRIS-REx szondája csak jövőre vesz mintát a Bennu kisbolygóból. Nem is baj, mert a sziklás felszínen az alkalmas terület kiválasztása nehéznek ígérkezik.

A Charles Messier híres katalógusához utólag hozzáadott 105-ös számú objektum nem is olyan unalmas, mint amilyennek elsőre látszik.

Egymást már korábban lefényképezték a kínai űreszközök a Hold túlsó oldalán, nemrég az amerikai LRO is megörökítette őket.

A Cassini nagy fináléjának kockázatos manővere közben végzett mérések alapján pontosan meg tudták határozni a gyűrűrendszer tömegét.

Természetesen a James Webb-űrtávcső. Amelyet talán a WFIRST követhet. De mi következik azután?

A Juno szonda 17. Jupiter-közelsége idején, december 21-én sikerült az Io egyik vulkánjából kidobott anyagfelhőt megörökíteni.

A Szaturnusz gyűrűjében kialakuló hullámok segítségével az eddiginél pontosabban sikerült megmérni az óriásbolygó tengelyforgási periódusát.

Egyre több, a Földet potenciálisan fenyegető kisbolygót sikerül felfedezni. Kivéve, ha rossz az idő. A megoldást a NEOCam űrtávcső jelentheti.

Egymást fotózta a kínai Csang'e-4 szonda leszállóegysége és a Jütu-2 holdjáró.