Idén űrszondák indulnak a Mars, a Merkúr és a Hold felé, mások pedig megérkeznek kisbolygókhoz.
Idén űrszondák indulnak a Mars, a Merkúr és a Hold felé, mások pedig megérkeznek kisbolygókhoz.
Fontos felfedezéseket tett a nagyenergiájú csillagászatban az ESA Integral űrtávcsöve. Születésnapja alkalmából érdemes eddigi felfedezéseire is visszatekinteni.
A Jupiter, szerves molekulákat tartalmazó gázfelhők és csecsemő-galaxisok is szerepelnek a JWST első célpontjai között.
Az elmúlt négy évtizedben ennyi emberkéz alkotta szerkezet jutott el a Naprendszer külső térségébe, a fő kisbolygóövön túlra. Négy még ma is működik.
60–50–40. A hatvan éves európai űrhajós, az ötven éves űrközpont és a negyven éves műholdcsalád mellett aktuális hírek is helyek kaptak a kiadványokban.
A NASA vezetése az infravörös távcső költségeinek bő 10%-os csökkentését kérte. Az észszerű takarékosságon kívül más erők is munkálhatnak a háttérben.
A Johnson Űrközpont hidegkamrájában az űrbelit utánzó, dermesztő hidegben szabályozták be a Webb-űrtávcső főtükrét.
A Jupitert 53 naponként megkerülő Juno szonda szeptember elején újabb látványos felvételekkel örvendeztette meg a csillagászat kedvelőit.
A NASA döntése szerint az űrszonda tovább kutatja a Mars és a Jupiter pályája között húzódó kisbolygóöv legnagyobb égitestjét.
A NASA csak 2019-ig finanszírozza infravörös űrtávcsöve küldetését. A műszer azonban még működik – érdemes továbbadni valakinek.
Ezt a girlandot az ESA Gaia asztrometriai űrszondájának csapata küldte a képzeletbeli űrkarácsonyfára.
A NASA bejelentette, hogy egy tudományos műszer építésével járul hozzá a japán MMX szondához, amelynek célja, hogy talajmintát hozzon a Phobosról.
A Szaturnusz körüli küldetése során a Cassini számos érdekességet fedezett fel a Szaturnusz hatodik legnagyobb holdjának, az Enceladusnak a geológiai aktivitásával kapcsolatban.
A NASA MAVEN űrszondája meglepő kölcsönhatásokat fedezett fel a napszél és a Mars gyenge mágneses tere közt.
Egy magyar részvétellel zajló amerikai–japán kutatás eredményei szerint egyes kémiai elemek olyan arányban fordulnak elő a galaxishalmazokat kitöltő gázokban, mint a Napban.
A NASA által szállítandó infravörös detektorok műszaki problémái miatt legalább egy–másfél évvel csúszhat az ESA Euclid szondájának indítása.
Az hihetnénk, hogy 13 év alatt a Cassini jóvoltából már mindent megtudtunk a Szaturnuszról. De nem! A „nagy finálé” is tartogatott tudományos meglepetéseket.
A Rosetta kikapcsolása előtt utoljára továbbított adataiból a kutatók rekonstruálták az űrszonda legutolsó felvételét, és megállapították, hol érte el az üstökösmag felszínét.
Pontosabban űrszonda, mert a Hold körül keringne. Két, egyenként 12 egységes CubeSatot 180 kilométeres kötéllel kötnének össze.
Ahol az elektronika a forróság miatt csődöt mond, ott érdemes egy hagyományos, mechanikus szerkezettel próbálkozni.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu