Ausztrál területen földet ért a japán Hayabusa-2 űrszonda kapszulája, benne a Ryugu kisbolygóról hozott anyagmintával.

A Csang'e-5 megkezdte tudományos programját. Az első 48 óra legfontosabb feladata a kőzet- és talajminták begyűjtése.

Nyolc nappal az indítása után leszállt a Hold innenső oldalán a Csang'e-5 kínai űrszonda, amely majd anyagmintát hoz vissza az égitestről a Földre.

Közép-európai idő szerint ma 2 perccel délután 2 előtt, a fékező hajtómű 17 perces működtetésével sikerült az elsődleges pályára állás.

A Hayabusa–2 szondából a Ryugu felszínébe lőtt lövedék a becsapódás helyének 30 méteres körzetében megrázta a sziklatömböket.

E havi európai kitekintésünk befejező részében a Naprendszer kutatásának aktuális hírei után a kontinens űrpolitikájával is foglalkozunk.

A Rosetta mérései alapján a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös körül az ibolyántúli tartományban fedezték fel a sarki fényre hasonlító jelenséget.

Csúcspontjához ért a NASA OSIRIS-REx űrszondájának programja, amikor rövid ideig érintette a kisbolygó felszínét és abból mintát vett.

Egyre meggyőzőbb bizonyítékok támasztják alá azt a korábbi sejtést, miszerint a Mars déli sarki sapkája alatt sós vizű tavak lehetnek.

Szokatlan, gyorsan mozgó képződményt örökített meg a Hubble-űrtávcső augusztus végén a Jupiter légkörében.

Ma, közép-európai idő szerint a késő délutáni órákban a Csang'e-5 holdi leszállóegység felső részéről felemelkedett a mintaszállító űreszköz.

Havi sorozatunkban az európai országok és az ESA űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Havonta visszatérő sorozatunk mostani befejező részében műholdas alkalmazásokról lesz szó.

A Hajnan szigetén lévő űrközpontból, egy Hosszú Menetelés-5 rakétával elindult a Holdhoz a Csang’e-5 űrszonda.

Sikerült a NASA OSIRIS-REx szondájának mintát vennie a Bennu kisbolygóból. Sőt túl jól sikerült, de a problémát megoldották.

Sorozatunk előző részében űrhajókról, űrállomásról és rakétákról volt szó. Most következzen egy kis Naprendszer.

Bejárta a sajtót a SOFIA repülő infravörös obszervatóriummal tett felfedezés: víz van a Holdon, olyan helyen is, amelyet gyakran ér napsütés.

Legalábbis most lekerült az ambiciózus infravörös űrtávcső az ESA Cosmic Vision sorozata ötödik M-kategóriájú tudományos küldetésének jelöltlistájáról.

Az európai–japán űrszonda a Merkúr felé vezető hosszú „vándorútja” során először csütörtökön repül el belső bolygószomszédunk mellett.

Megerősítésre vár a foszfin jelenléte a Vénusz légkörében. Jó alkalom azt hangoztatni, hogy feltétlenül szükséges az alaposabb helyszíni vizsgálat.