Február 10-én a Tienven-1 ráállt az elsődleges, elnyújtott Mars körüli pályájára.
Február 10-én a Tienven-1 ráállt az elsődleges, elnyújtott Mars körüli pályájára.
Február 18-án megérkezik a vörös bolygóra a NASA Perseverance marsjárója.
Ennyivel támogatja a NASA a „holdi vízszimatoló” tervével náluk pályázott magyar Puli Space ötletének egy éven belüli megvalósítását.
A Bennu anyagmintájával 2023-ban visszatérő amerikai űrszonda nem sokkal később eljuthatna a hírhedt Apophis közelébe is.
Az ESA 2022-ben induló űrszondája az L2 pontból optikai és infravörös műszereivel vizsgálja a sötét energiát és a sötét anyagot.
Az ESA napfizikai szondája először teremt kapcsolatot a Nap felszínén lejátszódó események, és azoknak a bolygóközi térben megfigyelhető hatása között.
Sorozatunk befejező részében az indiai holdprogram mellett két „kis színes” hírről is olvashatnak.
A rádiócsillagászok régóta dédelgetett terve a földi rádiózajoktól mentes obszervatórium létesítése a Hold túlsó oldalán. A profitéhség keresztülhúzhatja számításaikat.
Elpusztult a világ egyik legnagyobb rádiótávcsöve és radarcsillagászati obszervatóriuma. A NASA utóbbi kapacitás pótlásának lehetőségét vizsgálja.
Nemrég érkezett vissza a japán Hayabusa-2 űrszonda mintahozó tartálya a Ryugu kisbolygóról. Óvatosan kezdik kinyitni.
Az Egyesült Arab Emírségek Al-Amal (Hope) szondája megérkezett a vörös bolygóhoz.
Baján született művész, Barics Sándor festi a Mars káprázatos tájait.
A Hubble-űrtávcső látványos képén az NGC 6946 jelű spirálgalaxis.
A NASA a Jupiternél és a Marson dolgozó egy-egy űrszondája programjának meghosszabbítása mellett döntött.
A Naprendszer kutatásában 2021 nem csak az űrszondaindítások, de az -érkezések éve is lesz.
Kapnak-e külföldiek is a kínai Csang'e-5 űrszonda által gyűjtött több mint 1,7 kg-nyi holdkőzetből?
Havonta jelentkező sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
A Gaia adatai nyomán feltárul a Tejútrendszer peremvidéke, ahol a csillagok mozgása a galaxisunk történetében bekövetkezett drámai változásokról árulkodik.
Földet ért Belső-Mongóliában a kínai Csang'e-5 szonda tartálya, benne a Holdról származó anyaggal – és vetőmagokkal.
Ma, közép-európai idő szerint valamivel hajnali 3 előtt a Csang’e-5 orbiter és földi leszállóegység duója elhagyta az elnyújtott Hold körüli pályát.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu