A Nemzeti Akadémiák tanulmánya összefoglalja a NASA intézkedéseit a szomszédos égitestek védelme érdekében, egyúttal megjelöli, ahol a NASA erőfeszítései nem elegendők.

Kína decemberben indítja a Csang’e–4 szondát a Holdhoz, az űrkutatás történetében először terveznek sima leszállást a Hold túlsó oldalán.

A HaloSat a közelmúltban a Nemzetközi Űrállomásról pályára állított CubeSat, amely a Világegyetem hiányzó anyagának kereséséhez végez méréseket.

Sok adatból váratlan érdekességek is előbukkanhatnak. A Tejútrendszer milliárdnyi csillagát felmérő Gaia űrszonda újabb meglepetéssel szolgált.

A marsi légkör teljes elektrontartalmát vizsgálva, a helytől, évszaktól és naptevékenységtől függő változásokat elemezve megállapították, hogy a bolygó atmoszférája komplex, de egységes rendszert alkot.

A bécsi Természettudományi Múzeum látványos kiállításon mutatja be a kiemelkedően sikeres Rosetta program kapcsán magát a programot és általában véve az üstökösök megfigyelésének, kutatásának történetét.

Végeztek a TESS műholdon a berendezések ellenőrzésével. A NASA áprilisban indított legújabb űrtávcsöve készen áll a munkára.

Az ESA Egyesült Királyságban épülő marsjárója 2021 tavaszán érkezhet a vörös bolygóra. Ötletpályázaton választják ki, mi legyen a neve.

Az ESA archívumában mostantól elérhető minden nagyfelbontású kép és a hozzájuk tartozó adathalmaz a Rosetta úttörő küldetéséről.

Folytatódik a holdprogram, a nem túl távoli tervek között újabb célpontként a Mars, sőt a Jupiter is szerepel.

Augusztus végén a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) szakmai kirándulást szervezett a bécsi Rosetta kiállítás meglátogatására.

A marsi por felszín és légkör közötti éves ciklusában becslések szerint mintegy 3 milliárd tonna por vesz részt. A por fő forrása a Medusa-sánc.

A Naprendszert kutató űrszondák adását vevő mélyűri követőhálózat legrégebbi és legjelentősebb létesítménye a Mojave-sivatag kaliforniai részén az űrfelvételen is látható.

A NASA és partnerei töretlenül bíznak abban, hogy a Webb-űrtávcső a legutóbbi költségvetési és időzítési problémák ellenére végül mégiscsak kijut a világűrbe. Eközben az utódján is gondolkoznak.

Az első küldetés egy kettős kisbolygóhoz, amely egyben Európa hozzájárulása egy nagyszabású bolygóvédelmi kísérlethez.

A Medusa-sánc (Medusae Fossa) formációt egy szupervulkán kitörése hozhatta létre mintegy 3 milliárd évvel ezelőtt.

A szenzációs felfedezést az európai Mars Express űrszonda MARSIS radarjával tették. A „tó” a Mars déli pólusvidékén, a felszín alatt lehet.

Az Európai Űrügynökség (ESA) július eleji konferenciáján a Puli csapat két taggal képviseltette magát.

A Tejútrendszerben már ismert összetételű port fedeztek fel egy, a Földtől tizenegy milliárd fényévre lévő galaxisban.

Júniusban születésének 100. évfordulóján Moszkvában emlékeztek a szovjet–orosz űrkutatás ikonikus alakjára.