A NASA felgyorsítja a marsi talajminta megszerzését célzó erőfeszítéseit, ám a kutatók aggódnak, mert ez háttérbe szoríthatja a Mars helyszíni kutatását.

A Csang’e–4 kínai holdszonda már a nyolcadik holdi napját fejezte be a Hold túlsó oldalán, ebből az alkalomból több új felvételt tettek közzé.

Elhagyta a Föld körüli pályát, már a Hold felé vezető útján tart a második indiai holdszonda. Tudta-e, hogy magyar berendezések is segítik?

Jóllehet a fő cél az űrverseny megnyerése volt, a NASA igyekezett az Apollo-küldetésekből és az azt követő űrszondák adataiból a lehető legtöbb tudományos eredményt kipréselni.

Ősszel indulhat az ESA Cheops űrtávcsöve. Az ESA kiadványban mutatja be az exobolygókat kutató műholdat.

A Csándráján–2 egyik egysége várhatóan szeptember első napjaiban kísérli meg a sima leszállást a Hold déli pólusvidékén.

Négy űrtávcső között továbbra is folyik a verseny, melyik lesz a következő nagy űrobszervatórium.

Hamarosan indul India második holdszondája, a Csándráján–2. Leszállóegységgel és holdjáróval, az érkezést szeptemberre tervezik.

A Hubble-űrtávcső képén egy látványos galaxis, amelynek szerkezetét eltorzította a közeli szomszédjával való kölcsönhatás.

A japán Hayabusa–2 szonda felvételein jól láthatók annak a becsapódásnak a nyomai, amelyet áprilisban tudományos céllal hoztak létre a Ryugu kisbolygón.

Kisbolygók körül már találtak holdakat, nem is egyet. Üstökösök körül még soha. Eddig legalábbis.

Ma lefékezett és pályára állt égi kísérőnk körül a Csándráján-2 indiai űrszonda.

A forró, amerikaifutball-labdára emlékeztető exobolygó nehézelemeket ereget.

2017. március 31-én a Jupiter Europa nevű holdja elhaladt egy háttércsillag előtt. Ez a jelenség nagyon ritka, ráadásul először fordult elő, hogy földi teleszkópokkal is sikerült nyomon követni.

A NASA a jelöltek közül a Dragonfly küldetést választotta a New Frontiers sorozat következő tagjának. A drón 2034-től a Szaturnusz legnagyobb holdjának légkörében röpködhet.

A Szpektr-RG a Nap–Föld rendszer külső (L2) Lagrange-pontja felé tart, Proton rakétával indult Bajkonurból.

Újabb sikert jelentettek a japán szakemberek: másodszor is mintát vett a Hayabusa-2 szonda a Ryugu kisbolygó anyagából – ezúttal onnan, ahol korábban egy lövedékkel megbolygatták a felszínt.

A NASA 2003 óta működő, sikeres infravörös űrtávcsövének privatizálása nem sikerült, komoly jelentkező híján 2020 elején befejeződik a tudományos munka.

Alig múlik el nap, hogy ne hallanánk valamilyen nagyszabású, a Holddal kapcsolatos tervről vagy elképzelésről. Kezdjünk ismerkedni az Artemis programmal!

Két hónapos várakozás után az InSight szeizmométere felfogta az első, a Mars rengésére utaló jelet.