A kínai Csang'e-5 az első, amellyel víz jelenlétét mutatták ki valós időben a leszállási helyszínen, a Hold felszínén.
A kínai Csang'e-5 az első, amellyel víz jelenlétét mutatták ki valós időben a leszállási helyszínen, a Hold felszínén.
Meghatározó műveletek sorozatán van túl a december végén felbocsátott, végleges állomáshelye felé tartó James Webb-űrtávcső.
Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Karácsonyi ajándék a csillagászoknak: Francia Guyanából egy Ariane-5 rakétával elindult az eddigi legnagyobb és legdrágább űrteleszkóp.
A NASA közzétette a helyszínt, ahol az Intuitive Machines 2022 végén induló Nova-C leszállóegysége megfúrja a Holdat.
Az eddigi egyik legkisebb tömegű, csillagát alig 8 óra alatt megkerülő exobolygót fedezte fel a TESS űrtávcsővel egy nemzetközi kutatócsoport, vezető magyar szerzővel.
A Hubble-űrteleszkóp ismét nagyon távolra nézett az Univerzumban, és megpillantotta ezt a kísérteties látványt.
A SpaceX Falcon-9 rakétája először indított bolygóközi tudományos küldetést a NASA megbízásából. A cél egy kettős kisbolygó.
Így nevezhetnénk, amit amerikai csillagászok felfedezni véltek. Mire igazolják a felfedezést, talán szebb nevet is kigondolhatunk az objektumnak.
Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
A Hayabusa–2 első eredményei: a Ryugu kisbolygóról hozott minták a Naprendszerben eddig talált legősibb anyagból állnak.
A Naprendszer kutatásának slágercélpontja 2022-ben kétségtelenül a Hold lesz, de elindul a Marshoz a 2020-ban elhalasztott európai–orosz ExoMars szonda is.
Az egykori marsi élet nyomainak keresését megnehezítheti, hogy egyes kutatók szerint kémiai folyamatok fosszíliákkal összetéveszthető struktúrákat hozhatnak létre.
A hamarosan induló Webb-űrtávcső a 20-as évek óriása, amelyet a 30-as években a Roman-űrtávcső követ. Az űrcsillagászok viszont már a 40-es évekre terveznek.
Falcon-9 rakétával indult a NASA és az Olasz Űrügynökség (ASI) legújabb röntgencsillagászati műholdja.
Évtizedek óta vizsgálják űreszközeink a Vénuszt, de még mindig nem tudjuk, hogy 1600 vulkánja között van-e, amelyik ma is működik.
Többször írtunk már a startjára készülő James Webb-űrtávcsőről, nemrég az ESA kiadványa alapján. Most az indítás helyszínét láthatjuk – természetesen a világűrből.
A Juno szonda NASA-s kutatói legújabb cikkeikben a szonda mérései alapján bepillantást engednek az óriásbolygó légkörének mélyebb rétegeibe.
A NASA megvalósításra most kiválasztott gamma-távcsöve pozitronforrások és szupernóvák vizsgálatával vihet közelebb a csillagfejlődés megértéséhez.
Folynak a James Webb-űrtávcső indításának előkészületei – immár a Francia Guyana-i Kourou-ban, ahová nemrég érkezett meg a JWST.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu