Több évtizedes szünet után a NASA rövid időn belül nem is egy, hanem rögtön két szondával szándékozik folytatni a Vénusz kutatását.

Egyre gyűlik a por a NASA InSight szondájának napelemtábláin. A szakemberek attól tartanak, hogy a csökkenő áramtermelés egy éven belül megpecsételi a szonda sorsát.

A Juno űrszonda június 7-én alig több mint 1000 km-re repült el a Jupiter (és a Naprendszer) legnagyobb holdja közelében.

Havi sorozatunk előző részében európai űrszállítóeszközökkel foglalkoztunk. Most a Földtől indulva a Holdhoz és a Jupiterhez teszünk képzeletbeli utazást.

Az űrszondák a mérési adatok mellett nemcsak képeket, hanem egyre többször hangokat is közvetítenek. Bemutatjuk a legújabb „termést”.

Négy nappal a Csuzsung marsjáró sikeres leszállása után közzétették az első helyszíni felvételeket is.

Az Ariane–5 aprónak tűnő műszaki problémája miatt akár további hónapokkal is elhalaszthatják a James Webb-űrtávcső startját.

Magyar idő szerint ma éjjel elérte a Mars felszínét a Tienven-1 űrszonda leszállóegysége. Kína a harmadik űrnemzet, amely sima leszállást hajtott végre a vörös bolygón.

Ilyen égboltra vágynak a csillagászok. Legújabban az ENSZ is felkarolta a kezdeményezést.

A NASA április közepén tette közzé azt a karácsonykor készült fotót, amelyen a lefényképezett objektumnak csak a helye látszik.

A Hubble-űrtávcső képén látható NGC 3254 első pillantásra egy szokványos spirálgalaxisnak tűnik.

Az Európai Űrügynökség (ESA) kijelölte tudományos programjainak fő irányait az évszázad közepéig.

Lassan süllyedő héliumtömegek magyarázhatják a Szaturnusz csaknem tökéletesen „egyenesen” álló mágneses terét.

Havi sorozatunk előző részében japán és kínai űrhajósokról, illetve a kínai teherűrhajóról írtunk, most pedig a Holdról és a Naprendszer legtávolabbi „sarkáról” lesz szó.

A Hubble-űrteleszkóp lélegzetelállító képet készített az Abell 2813 (vagy más néven ACO 2813) jelű galaxishalmazról.

A Hayabusa–2 folytatja küldetését, a részben japán BepiColombo úton van a Merkúr felé, három további, a Naprendszer égitestjeit kutató szonda pedig épül.

Kína küldöttsége beszámolt a Hold és a Mars kutatásában elért eredményeikről, elsősorban a Csang’e–5 és a Tienven–1 küldetésekről.

Hétfőn egy pályamódosító manőverrel elhagyata a Bennu kisbolygót az amerikai űrszonda, hogy két és fél év múlva leszállítsa az égitestről begyűjtött anyagmintát.

A Chandra-röntgenobszervatórium 2002–2017 közötti mérései alapján első ízben sikerült kimutatni az Uránuszról érkező röntgensugárzást.

Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.