A Naprendszer kutatásának slágercélpontja 2022-ben kétségtelenül a Hold lesz, de elindul a Marshoz a 2020-ban elhalasztott európai–orosz ExoMars szonda is.
Az ExoMars 2022-re átnevezett küldetés indítási időablaka szeptember végén nyílik. Az európai Rosalind Franklin marsjárót és az orosz vezetéssel épült Kazacsok leszállóegységet egy Proton-M hordozórakéta küldheti a vörös bolygó felé vezető pályára Bajkonurból. Mint emlékezetes, a programot 2020-ban a késések – nem utolsósorban a koronavírus-világjárvány – miatt kellett a következő alkalmas időszakra tolni, amikor a Föld és a Mars kölcsönös helyzete megengedi az energiatakarékos pályán való megközelítést. A hírek szerint a Marshoz 2022 végén nyíló indítási ablakot egy lengyel cég, a SatRevolution kis, CubeSat méretű űreszköze is kihasználja majd. Ezt a bolygó körüli pályára szánják, és egy levegőből indítandó Launcher One rakéta juttathatja az űrbe.
A Rosalind Franklin a Kazacsok tetejéről fog legurulni a bolygó felszínére – már 2023 júniusában. (Fantáziakép: ESA)
Indulnak űrszondák a Marsnál távolabbi célponthoz is. A NASA a Psyche és a Janus kisbolygószondái számára egy Facon Heavy rakétát foglalt le, amely augusztusban startolhat az űreszközökkel. A Psyche az azonos nevű, fémekben gazdag főövbeli kisbolygó körül áll majd pályára, a kettős Janus küldetés pedig két földközeli kisbolygópároshoz – (175706) 1996 FG3 és (35107) 1991 VH – indul.
Szolgálnak majd izgalommal a már úton levő bolygóközi űrszondák is. A Jupiter körül dolgozó amerikai Juno például szeptember 29-én elrepül majd az Europa hold közelében. A Merkúrt célzó európai–japán BepiColombo június 23-án másodszor végez gravitációs lendítő manővert a legbelső bolygó mellett elrepülve, miközben természetesen ismét végez majd méréseket is. Az európai Solar Orbiter harmadik hintamanővere a Vénusz mellett szeptember 3-án esedékes. A 2021-ben a Jupiter pályája mentén keringő trójai kisbolygók kutatására indított amerikai Lucy pedig először tér vissza a Földhöz egy kis lendületért hosszú útjára – méghozzá nem is akárhogyan, csupán 300 km-es tervezett távolságban repülve el a felszín felett. Ez a műholdakkal (és űrszeméttel) legsűrűbben benépesített régió, a nemzetközi és a kínai űrállomások pályamagassága alatt van.
A Lucy egy kisbolygó mellett – amikor majd hosszú vándorútján eljut odáig. (Fantáziakép: Southwest Research Institute)
Folytatódik a Nap kutatása. Az újonnan felbocsátandó űreszközök közül kiemelendő Kína első kifejezetten napfizikai célú műholdja, az ASO-S (Advanced Space-based Solar Observatory), amely az év első felében indul egy Hosszú Menetelés-2D rakétával. India pedig a Nap–Föld rendszer belső (L1) Lagrange-pontjához tervezi küldeni az Aditya-L1 űrszondát egy PSLV rakétával, várhatóan 2022 vége felé.
2022-ben annyiféle űreszköz indul majd a Holdhoz, sőt a Hold felszínére, hogy félünk, ki is hagytuk valamelyiket az alábbi felsorolásból. Igaz ugyan, hogy ezek jelentős részét már 2021-re ígérték, így tavaly januári beharangozónkban is szerepeltek már. De ami késik, nem múlik! A NASA legkorábban március közepén induló Artemis-1 küldetését már évindító sorozatunk első részében, az emberes űrprogramoknál megemlítettük, bár az Orion űrhajó az első útjára még nem visz magával embereket. Vele együtt helyet kap az SLS rakétány egy sor apró, CubeSat méretkategóriájú űreszköz is, amelyek egy része szintén a Hold kutatását célozza. Márciusra tervezik a kis CAPSTONE (Cislunar Autonomous Positioning System Technology Operations and Navigation Experiment) szonda indítását Hold körüli pályára, egy Electron rakétával. Ennek feladata a majdani Lunar Gateway holdi űrállomás számára kigondolt pálya „bejárása” lesz.
A NASA kereskedelmi holdi űrszállítási programja (Commercial Lunar Payload Services, CLPS) az eddigi előkészületeket követően, több küldetés révén is beindul ebben az évben. Most 2022 első negyedére ígérik az Intuitive Machines NOVA-C holdi leszálló szondájának első indítását (IM-1) egy Falcon-9 rakétával. Ezen az amerikai űrhivatal által finanszírozott öt műszeregyüttes mellett magánkezdeményezésben készült berendezések is helyet kapnak. Ha minden jól megy, a következő NOVA-C még az év vége előtt útra kelhet – bár a decemberre történő előrejelzéseknél még nagyobb az esélye, hogy a repülés a következő évre csúszik. Az IM-2 esetében a cél a Hold déli pólusvidékének tanulmányozása a Shackleton-kráter közelében, szintén a NASA aktív részvételével, egy jégbányászati kísérlettel (Polar Resources Ice-Mining Experiment, PRIME-1).
A Nova-C holdi leszállóegység. (Fantáziakép: Intuitive Machines)
Ugyancsak a Holdra tart 2022 közepére tervezett floridai indítással az Astrobotic Technology vállalat Peregrine leszállóegysége. Indítására az új Vulcan Centaur rakéta bemutatkozó repülése alkalmával kerülhet sor. A számos berendezés közé a CLPS keretében ide is kerülnek NASA műszerek. A küldetés magyar vonatkozása, hogy más hasonló kezdeményezések mellett a Puli Space Technologies időkapszulája, a Téridő plakett is elrepül majd a Holdra.
S hol van még a vége a tervezett holdi űrszondák felsorolásának? Júliusra ígérik az oroszok régen várt „visszatérését” az égitestre, a Luna-25 leszálló űrszondával. Ez Vosztocsnijból egy Szojuz-2.1b rakétával startol. A cél a Boguslawsky-kráter a Hold déli pólusvidékén. Augusztusban a Korea Pathfinder Lunar Orbiter (KPLO) indul Floridából, egy Falcon-9 rakétával. Ez lesz az első dél-koreai űreszköz, amely elhagyja a Föld körüli térséget és a Hold körüli pályára áll. Az indiaiak Csándráján-3 (Chandrayaan-3) szondája (egy leszálló egység és egy kis holdjáró) startját a harmadik negyedévre tervezik GSLV Mk.3 rakétával. Októberben megint egy Falcon-9 rakéta következhet, amint a Hold felé indítja a japán ispace cég Hakuto-R leszállóegységét, rajta az Egyesült Arab Emírségekben épített Rashid roverrel. Végül említsük meg a Japán Űrügynökség (JAXA) SLIM (Smart Lander for Investigating Moon) precíziós leszállást tesztelő holdi szondáját, amely talán még elindulhat az év vége előtt.
Ha az itt felvillantott holdi űrszondás küldetéseknek csak egy része is megvalósul 2022-ben, már biztosan nem maradunk érdekes űrhírek nélkül. Tartsanak az Űrvilággal az űr világának felfedezésére 2022-ben is! Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Mi várható 2021-ben? (3. rész)
GYORSHÍR: ExoMars 2020-ból 2022...
ExoMars 2020: sikertelen ejtőernyőteszt
Kazacsok
Rosalind Franklin
Hamarabb indulhat a Psyche
A Psyche lemaradt potyautasai
Úton a Lucy
Artemis-1: legkorábban februárban
CAPSTONE: Új-Zélandból indul
Két holdraszállás
Itt fognak fúrni
Három céggel a Holdra
GYORSHÍR: Csúszik a Luna-25
Ázsiai mozaik – 2021. április
Csúszik a KPLO
Ázsiai mozaik – 2020. szeptember (1. rész)
Ázsiai mozaik – 2021. május (2. rész)
Mi várható 2022-ben? (1. rész)
Mi várható 2022-ben? (2. rész)
Az űrrepülés 2022-ben (Wikipedia)
Az egykori marsi élet nyomainak keresését megnehezítheti, hogy egyes kutatók szerint kémiai folyamatok fosszíliákkal összetéveszthető struktúrákat hozhatnak létre.
