Hagyományos év eleji előretekintésünket kezdjük idén is az emberes űrrepülésekkel kapcsolatban várható eseményekkel.
Évindító sorozatunkat idén is három részre bontottuk. Most az emberes űrrepülésekről lesz szó, legközelebb a műholdas programok és rakétafejlesztések 2022-ben várható érdekességeiről. A befejező rész témája pedig a Naprendszer űrszondás kutatása lesz.
Mint már megszokott, egy sor űrprogram szenvedett kisebb-nagyobb késéseket 2021-ben is. Erre még rátett egy lapáttal a koronavírus-járvány, amely továbbra is éreztette hatását az űriparban. Így aki újraolvassa egy évvel ezelőtti cikkünket a 2021-es tervekről, ne lepődjön meg, ha olyasmiket is talál ott, amelyek még mostanra, a 2022-es év beharangozója idejére sem valósultak meg. Ilyen például a Boeing CST-100 (Starliner) űrhajójának megismételt próbarepülése – először még emberek nélkül, majd siker esetén már űrhajósokkal – a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS). A Starliner 2019. decemberi első automata próbaútja alkalmával komoly szoftveres gondok adódtak, de 2021 nyarán már újra egészen közel volt a repüléshez. Az elhalasztott start után azonban kiderült, hogy a meghajtórendszer szelepei közül több is beragadt, korrodálódott. Az űrhajó így az indítóállásból javításra ismét visszakerült a gyártóüzembe. Az aktuális tervek óvatosan egy 2022 első félévében várható automata próbaútról szólnak, és ha most már tényleg minden jól alakul, az év vége előtt embereket is szállíthat a NASA megbízásából a Boeing új űrhajója.
A Starliner OFT-2 (Orbital Figh Test-2) próbarepülése egy Atlas-5 rakétával 2021 nyarán kis híján elindult, de műszaki okokból mégis 2022-re kellett halasztani. (Kép: NASA / Aubrey Gemignani)
Ugyancsak szó volt róla tavaly, de idén talán tényleg meg is valósulhat a NASA Artemis-1 küldetése a Hold megkerülésére, egyelőre még űrhajósok nélkül. Mind az új Orion űrhajó, mint az SLS (Space Launch System) hordozórakéta előkészítése folyik. A tervek most legkorábban márciusi indítással számolnak. Hasonlóan 2021-re ígérték, de 2022-re csúszik az indiai űrhajós program indulása, a Gaganyaan űrhajó személyzet nélküli első tesztrepülése Föld körüli pályán.
Hazai vonatkozásai miatt talán a potenciális magyar űrhajósokkal kellett volna kezdenünk az összefogalót, bár repülésükről 2022-ben még nem lesz szó. 2021-ben azonban történt két olyan esemény is, amelyek új magyar űrhajósok kiválasztásához vezet(het)nek. Egyrészt megkezdődött az Európai Űrügynökség (ESA) legújabb űrhajós-válogatása, tagországként immár hazánkból is fogadtak jelentkezéseket a június 18-i határidőig. Magyarországról végül nem kevesebb mint 150 pályázat érkezett be, közülük 116 férfié és 36 nőé. Három férfi honfitársunk paraűrhajósnak jelentkezett. A jelöltek előzetes kiválogatása gőzerővel – de a jelentkezők hatalmas száma miatt a reméltnél kicsit lassabban – folyik, idén bizonyára többet fogunk megtudni az első eredményekről. Ahogyan az ettől függetlenül folyó magyar nemzeti űrhajósprogram, a HUNOR fejleményeiről is. A következő magyar kutató űrhajós programjához a jelentkezés egyelőre nyitott, 2022. január 31-én zárul, így még mindig van idő a pályázatok benyújtására. Ha minden a tervek szerint alakul, a különleges feladatra kiválasztandó jelölt 2025-ban juthat el az ISS-re, több hónapos űrrepülésre, ahol elsősorban hazai kutatóműhelyek által kidolgozott kísérletek végrehajtása lesz a feladata.
Ami a „rutinszerű” 2022-es eseményeket illeti, alacsony Föld körüli pályákon folytatódik mind a Nemzetközi Űrállomás, mind a Tienkung (Tiangong) kínai űrállomás programja. Valójában persze az űrprogramokkal, pláne az emberes űrrepüléssel kapcsolatban sosem beszélhetünk rutinműveletekről, a műveletek ennél sokkal összetettebbek.
A kínaiak egyelőre az első, Tienho (Tianhe) nevű modult bocsátották föl új űrállomásukhoz, amelynek fedélzetén jelenleg már a második háromfős személyzet dolgozik. 2022-ben azonban be is fejeződik az űrállomás kiépítése, felkerülnek a Ventien (Wentian) és Mengtien (Mengtian) modulok is. Eközben személyzetes Sencsou (Shenzhou) űrhajókkal és ellátmányt szállító Tiencsou (Tianzhou) teherűrhajókkal biztosítják a bázis folyamatos működését. A Tiencsou-4 várhatóan áprilisban, a Sencsou-14 májusban indul, ahogy a Ventien laboratóriumi modul is. Augusztusban követheti a Mengtien modul, majd októberben és novemberben ismét egy teher- és személyzetes űrhajó (Tiencsou-5, Sencsou-15).
Ha minden jól megy, 2022-re elérheti teljes kiépítettségét Kína űrállomása. (Kép: CMSA)
A ISS személyzetcseréjében továbbra is az orosz Szojuz és az amerikai Crew Dragon űrhajók vesznek részt. Ez utóbbi típuson 2022-ben utazik először orosz űrhajós is. Az ellátmányt és kísérleti eszközöket orosz Progressz, valamint amerikai Dragon és Cygnus teherűrhajók segítségével szállítják. A Szojuzok tervezett indítási menetrendje a következőképpen fest:
A SpaceX Crew Dragon űrhajója csatlakozik az ISS-hez. (Fantáziakép: NASA)
A SpaceX Crew Dragon űrhajóinak 2022-re tervezett indításai az ISS-re:
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Mi várható 2021-ben? (1. rész)
Starliner: lépj vissza a start mezőre/mezőről
Hamarosan újra Starliner
Űrhajósok sorcseréje
Artemis-1: legkorábban februárban
SLS: sikeres hajtóműteszt
Magyarok a Hold körül
2021-es indiai helyzetkép
Ázsiai mozaik – 2021. december (1. rész)
Lezárult az űrhajós-jelentkezés az ESA-nál
Űrhajós-kiválasztás indul!
Ki jelentkezhet magyar űrhajósnak?
Pályán a kínai modulűrállomás első eleme (1. rész)
Pályán a kínai modulűrállomás első eleme (2. rész)
Pályán a kínai modulűrállomás első eleme (3. rész)
Belakják az űrállomást
Úton a Sencsou-13 kínai űrhajó
Féléves űrturista-repülés az ISS-en?
Űrturistajegy, közvetlenül a „termelőtől”
Turisták az űrállomásra
Űrturizmus: a kínálat
Több Crew Dragon kell?
Mi várható 2022-ben? (2. rész)
Mi várható 2022-ben? (3. rész)
Az űrrepülés 2022-ben (Wikipedia)
Az óév utolsó napján az Egyesült Államok elkötelezte magát a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programjának 2030-ig történő meghosszabbítása mellett.
