Ázsiai mozaik – 2021. december (1. rész)

Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Személyzetes programok

Vang Japing második „űrtanórája”. Olvasóink talán emlékeznek rá, hogy Kína második űrhajósnője még 2013 júniusában tartotta meg az ország első Föld körüli pályáról közvetített oktatását. Akkor a Légierő egykori szállítópilótája a második kínai orbitális laborból tartott bemutatót közel 60 millió kínai iskolásnak. Most a tervezett modulűrállomás jelenlegi egyetlen blokkjának (a Tienhónak) a fedélzetén taníthatott. A december 9-i „űrtanóra” résztvevői többek között a Kínai Tudományos és Műszaki Múzeumban (képünkön), több kínai városban, illetve Hong Kongban és Macaón tartózkodtak.

Pekingi helyi időben december 26-án 18:44-től a kínai űrállomáson tartózkodó három űrhajós közül a két férfi elvégezte a Sencsou-13 személyzetének második űrsétáját. Az EVA során új pozícióba állították az egyik külső kamerát, megigazították az egyik lábtartót, valamint ellenőrizték szkafandereik és a robotkar működését. A 6 óra 11 perces űrséta során Vang Japing a modul belsejéből követte nyomon a kinti tevékenységet. Az űrséta napján egyébként a fél éves repülésre felkészített személyzet űrutazása 72. napjánál tartott.

A kínai kutatóhelyek, egyetemek és a vállalatok a jövőben a Tiencsou (Tianzhou) teherűrhajókon is végezhetnek különféle kísérleteket. A kísérleti berendezések és eszközök maximális tömege 30 kg lehet. Mivel a teherűrhajó személyzetes űrállomáshoz csatlakozik, illetve belső terében gyakran tartózkodnak az űrhajósok, ezért az eszközöknek természetesen a legszigorúbb elektronikai, egészségügyi és tűzvédelmi elvárásoknak kell megfelelniük. A pályázóknak vállalniuk kell, hogy berendezésüket a tervezett indítás előtt 8–10 hónappal átadják tesztelésre. A pályázatokat 2022. január 15-ig lehet benyújtani.

Az Indiai Űrügynökség (ISRO) honlapján december 8-i dátummal rövid közlemény jelent meg az ország személyzetes űrprogramjával kapcsolatban. Néhány mondat az anyagból:

• Hamarosan megkezdődik a Gaganyaan űrhajóra az ún. „mission specific” képzés. Ennek lebonyolítására egy ügynökségek közötti szervezetet hoztak létre, melyben többek között az ISRO, az indiai katonai kutatásokkal és fejlesztésekkel foglalkozó DRDO, valamint az IAF (Nemzetközi Asztronautikai Szövetség) szakemberei vesznek részt. A szervezet feladata volt az alap tananyag (core curriculum) kidolgozása, melyet azután az Apex Bizottság hagyott jóvá. Ennek tagjai az ISRO és az IAF vezetői, valamint a két indiai asztronauta, Rakesh Sharma (nyugállományú repülőezredes, űrhajós) és Ravish Malhotra (nyugállományú repülő-dandárparancsnok, kiképzett űrhajós) voltak.
• A három szemeszterből álló képzés többek között a hordozórakétával, az űrhajóval, űrorvostannal, az indítóállásban várható eljárásokkal, a súlytalanságban végzett tevékenységekkel, a mentési eljárásokkal, a túlélési technikákkal kapcsolatos ismereteket tartalmaz.
• A képzés során nem csak (a szokásosnak tekinthető) 1:1 űreszközmodelleket és szimulátorokat, de például a virtuális valóságot is használni fogják. A képzés során az előadásokat az Indiai Tudományos Intézet, a Repülőorvosi Intézet, a DRDO és az ISRO szakemberei tartják.

A program résztvevője első körben az a négy katonai pilóta lesz, akik egyéves alap-űrhajósképzésüket az oroszországi Csillagvárosban kapták meg. A négy „gaganauta” 2021 tavaszán tért haza Indiába. A jelenlegi tervek szerint az indiai űrhajó első két (személyzet nélküli) repülésére 2022-ben kerülhet sor. A fedélzeten a mérőeszközökön túl egy fél-humanoid (egy „női” bábu) is fog tartózkodni, Vyommitra (képünkön).

A Hold és egy új rakéta

December folyamán a kínai Jutü-2 holdjáró folytatja a „Hold-kocka” nevű képződmény megközelítését. A fura alakú objektumot még november legvégén fedezték fel, akkor az mintegy 80 méterre volt a rovertől. Bár a rover legnagyobb sebessége 200 méter óránként, azt a Jutü-2 természetesen sosem fogja elérni. Minden méternyi utat komolyan meg kell ugyanis tervezni! A tervezéshez a Hold körüli pályán keringő szonda, illetve a rover saját kameráinak felvételeit használják, ráadásul a rover meg-megáll, ha valami izgalmasat talál. Ennek köszönhetően az út heteket vesz igénybe.

2021. december 17-én került sor a legújabb kínai szuborbitális rakéta (képünkön) első repülésére. A Huaji-1 (Huayi-1) egy kísérleti berendezéscsomagot (Agile Testbed) juttatott 250 km-es magasságba. Az Agile – melynek kialakításában 3D nyomtatást is használtak – legfontosabb eleme a Sparkle-1 nevű biológiai kísérleti eszköz volt. A rakéta a Huayi Spacetime – egy Sanhszi tartományban székelő startup – fejlesztése. A vállalat tervei között nem csak szuborbitális, hanem kozmikus hordozórakéta fejlesztése is szerepel. Ezzel a cég a pekingi székhelyű i-Space-szel és a Galactic Energyvel száll versenybe.

Kapcsolódó cikkek:
Úton a Sencsou-13 kínai űrhajó
Ázsiai mozaik – 2021. november (1. rész)
Kínai fizikaóra az űrből, 60 millió diáknak
2021-es indiai helyzetkép
Ázsiai mozaik – 2021. március (1. rész)
Az első négy indiai Csillagvárosba tart