Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Űrhajósok
Vang Japing lett az első kínai nő, aki űrsétát hajtott végre. Ő és Csaj Csekang parancsnok (pekingi idő szerint) november 7-én 20:28 és másnap 01:16 között dolgozott a Tienkung űrállomás külső részén. A Sencsou-13 személyzetének ez volt az első űrsétája. Munkájuk során egy hosszabb közbetétet helyeztek be a robotkar hosszabb és rövidebb része közé, mely így elérte teljes kiépítését, illetve előkészítették a második (Ventien nevű) modul fogadásához és végleges pozícióba forgatásához szükséges mechanikus berendezést. Az űrséta alatt a legénység harmadik tagja – az újonc Je Kuangfu – az űrállomás belsejéből felügyelte tevékenységüket. Munkájuk eredményeként összeállt a 10 méteres hosszú és 4,5 méteres rövid elemből álló, közel 15 méteres robotkar. Mint emlékezetes, a Sencsou-13 még október 13-án startolt, hogy pár órával később az űrállomásmodul „alsó” részén lévő dokkolóhoz csatlakozzon.
(Kép: CMSA)
A kínai űrállomásrendszer november 29-én a Tienho űrállomásmodulból, az előre és hátulra csatlakoztatott Tiencsou-2 és -3 teher-, illetve a Sencsou-13 személyszállító űrhajókból állt. Pályaelemei ekkor: apogeum magassága 399 km, perigeum magassága 385 km, inklináció 41,5°, közepes magasság 392 km. Csaj Csekang tajkonauta a szokásos (gumiköteles, futópados és szobakerékpáros) edzéseken túl tajcsival is igyekszik karbantartani testét, ahogy arról egy novemberben megosztókra került videó tanúskodik:
Tokióból jelentette az AFP november 19-én, hogy a Japán Űrügynökség (JAXA) 13 év után ismét űrhajósokat keres. A jelentkezéseket december 20. és március 4. között várják, és a felhívás több újdonságot is tartalmaz. Így például a jelentkezőknek nem kell felsőfokú végzettséggel rendelkezniük (!) – bár az nyilván előny –, ugyanakkor elvárás a legalább 3 éves munkaviszony, és az angol nyelv megfelelő szintű ismerete. A kiírás – köszönhetően az újabb űrhajóknak és űrruháknak – ugyanakkor 150 cm-re szállította le a minimális testmagasságot. Az aktív japán űrhajósok száma jelenleg hét, valamennyien férfiak, átlagéletkoruk már 50 év feletti. Eddig két japán hölgy repülhetett a világűrben: Mukai Csiaki (1952) kétszer, összesen 23 napot, míg Jamazaki Naoko (1970) egyszer, 15 napot.
Az ausztrál Saber cég szeretné aktívan propagálni az űrkutatást, az űrtevékenységet és az űriparban rejlő lehetőségeket. Ezért november 23-án együttműködési szerződést írt alá az Axiom Space-szel annak érdekében, hogy pár éven belül csendes-óceáni szigetország asztronautája az egyik SpaceX Crew Dragon fedélzetén eljusson a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A cél, hogy ausztrál kutatóhelyek és űripari vállalkozások számára lehetőséget teremtsenek az „ISS-hez való hozzáféréshez”, és a kísérleteket, teszteket az „ország állampolgára” hajtsa végre. A Saber létező űripari vállalat. Jelenleg pl. Adelaide-ben (és az amerikai Colorado államban) működteti Responsive Space Operations Centre (RSOC) nevű létesítményét.
(Folytatjuk!) Kapcsolódó cikkek:
Úton a Sencsou-13 kínai űrhajó
Ázsiai mozaik – 2020. augusztus (1. rész)
A japán űrhajózás 30 éve
Ázsiai mozaik – 2021. november (2. rész)
Az ENSZ-ben elhangzott hét kínai előadás közül az űrállomásprogramról, a Hold kutatásáról és az űrtudományi küldetésekről szólóakat ismertetjük röviden.
