Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

A tavaly decemberig működő InSight szonda méréseit elemezve új felfedezéseket tettek a Mars tengelyforgására és a forgástengely ingadozására vonatkozóan.

CIKKÜNK FRISSÜLT! Közel fél évszázadnyi kihagyás után próbálkozik Moszkva újból (automata) holdraszállással, de Oroszország most először. A cél a déli pólusvidék volt, de most már hivatalos, hogy a leszállás nem sikerült!

Tizenhét évvel az indítása után először újra a Föld közelében a NASA még most is működő napkutató űrszondája.

Amerikai kutatók óriási, örvénylő hullámokat találtak a Jupiter magnetoszférájának peremén.

A Perseverance marsjáró mérései is alátámasztják, hogy létezhetnek szerves anyagok a Marson, de ezek geokémai folyamatokban is létrejöhettek.

Nem csak a látható fény tartományában dolgozó, de a rádiócsillagászokat is zavarják az alacsony pályás műholdseregek.

Elindult a Csándráján-3 űrszonda, a cél a sima leszállás a Hold déli pólusvidékén.

Egy véletlen felfedezés, majd csillagászati műholdak sorának munkája nyomán a szemünk láttára bontakozott ki a Világegyetem legnagyobb energiájú eseményeinek képe.

Az európai–japán űrszondaegyüttes a tervezett hat alkalomból harmadjára járt gravitációs lendítő manőver céljából a Naprendszer legbelső bolygója mellett.

A holdi atomreaktorok fejlesztői kérik a NASA-t, hogy a pénzügyi nehézségek és a prioritások változása ellenére folytathassák a munkát.

...az indiai Csándráján-3 holdszonda. A Luna-25 kudarca után rajtuk a világ szeme.

Egy friss tanulmány szerint központi csillagunk 11 éves aktivitási ciklusa hatással lehet arra, hogy mennyi a felhő a Naprendszer legkülső nagybolygóján.

1976 óta először szeretnének visszatérni a Hold felszínére az orosz űrkutatók.

A NASA MAVEN űrszondája látványos felvételeket készített az ibolyántúli tartományban a vörös bolygóról.

Július első napján indult, a hónap végére meg is érkezett majdani állomáshelyére az ESA űrtávcsöve.

Bár eredetileg csak a küldetés utólagos kiértékeléséhez akarták felhasználni, az Apollo-11 holdraszállása során készült filmfelvétel új életre kelt.

A NASA egyelőre nem foglalkozik tovább a kis kettős űrszondával, miután a lehetséges kisbolygócélpontok a nagyobb Psyche szonda startjának 14 hónapos késése miatt elérhetetlenné váltak.

A legújabb európai űrtávcső az univerzum „sötét” komponenseinek kutatására készült.

Kína 2026-ra szeretné megvalósítani az ötletet, új ablakot nyitva a világegyetemre.