A NASA 50 év elteltével elérkezettnek látta az időt arra, hogy kinyissák az Apollo-programban gyűjtött mintákat tartalmazó utolsó ládát.

Nem szűnik a tudományos vita a folyékony marsi víz létezését alátámasztani látszó mérések értelmezéséről. Cikkünk első részében egy ellenvéleményt mutattunk be, most egy mellette szóló eredmény kerül sorra.

A képeket a Parker-szonda készítette a bolygó éjszakai oldaláról. Értelmezésük egy több mint 300 éves rejtélyre adhat megoldást.

...hogy az európai–orosz ExoMars 2022 küldetés elindulhat idén a Marshoz.

A Jupiter és a Föld nem sokban hasonlít egymáshoz. A gázok áramlásának fizikája azonban mindenütt érvényes, amire látványos példákat sikerült találni.

Talán mégsem a felszín alatti óceánból, hanem a hold latyakos kérgéből erednek az Enceladus gejzírjei.

A hét elején a James Webb-űrtávcső megérkezett működési helyére – de nem éppen a Lagrange-pontba.

A kínai Csang'e-5 az első, amellyel víz jelenlétét mutatták ki valós időben a leszállási helyszínen, a Hold felszínén.

Meghatározó műveletek sorozatán van túl a december végén felbocsátott, végleges állomáshelye felé tartó James Webb-űrtávcső.

Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Az ExoMars program idén indítani tervezett marsjárója elkészült ugyan, de az orosz együttműködés felfüggesztése miatt mégsem tud most útnak indulni.

Nem szűnik a tudományos vita a folyékony marsi víz létezését alátámasztani látszó mérések értelmezéséről. Cikkünk első részében egy ellenvéleményt, a második részben mellette szóló eredményt mutatunk be.

A januári porvihar elmúltával az InSight visszatért a biztonságiból normális üzemmódjába, a rendelkezésre álló energia emelkedik, de a bizakodás csak átmeneti.

Avagy kevesebb „heavy metal”, több „hard rock”...

A jövő évtizedben indulhatna fél évszázados küldetésére a Nap tágabb kozmikus környezetének felderítését célzó Interstellar Probe.

A látszat csal. A Mimas felszínén semmi sem utal a mélyben lévő óceánra, a közvetett bizonyítékok azonban alátámasztani látszanak a létezését.

Jól halad a decemberben felbocsátott röntgencsillagászati űrtávcső beüzemelése.

A Hayabusa–2 első eredményei: a Ryugu kisbolygóról hozott minták a Naprendszerben eddig talált legősibb anyagból állnak.

A Naprendszer kutatásának slágercélpontja 2022-ben kétségtelenül a Hold lesz, de elindul a Marshoz a 2020-ban elhalasztott európai–orosz ExoMars szonda is.

Az egykori marsi élet nyomainak keresését megnehezítheti, hogy egyes kutatók szerint kémiai folyamatok fosszíliákkal összetéveszthető struktúrákat hozhatnak létre.