Magyarok a Hera programjában

Műegyetemi közreműködéssel indult el az ESA bolygóvédelmi küldetése.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szakemberei dolgoztak azon, hogy a tegnap felbocsátott Hera kisbolygó kutató űrszonda minél jobb képeket küldjön – olvasható az egyetem honlapján megjelent hírben.

Az Európai Űrügynökség (ESA) bolygóvédelmi programjának részeként indult az űrbe a Hera űrszonda. Célja a Didymos–Dimorphos kettős kisbolygó vizsgálata – beleértve a belső tulajdonságaik első felmérését –, valamint a NASA DART küldetése során a Dimorphosba csapódó kinetikus impaktor hatásainak részletes megfigyelése. A Hera szonda „szemeit”, a hat optika kamerát a Műegyetem kutatói kalibrálták és ők végzik majd el a beérkező képek kalibrációját, hogy az elemzéseket végző tudósok pontos alapanyagból dolgozhassanak.

A kisbolygók anyagáról, annak sűrűségéről kevés információ áll rendelkezésre, márpedig ezek nélkül rendkívül bizonytalan kimenetelű rakétával vagy robbantással letéríteni egy kisbolygót a pályájáról. Amikor például a NASA 2022-ben belevezette DART űrszondáját a Didymos 160 méter átmérőjű holdjába, az ütközés az előzetes számításoknál lényegesen nagyobb porfelhőt és pályamódosítást okozott. A Herától azt várják, hogy értékes információkkal fog szolgálni a jövőbeli kisbolygó-eltérítő küldetések és a tudomány számára: segíti az ilyen égitestek geofizikájának, valamint a Naprendszer kialakulásának és evolúciós folyamatainak megértését. A fő űrszondával együtt két kis CubeSat is utazik, amelyek a kisbolygóhoz érve kilökődnek és önálló pályára állnak, így összesen három űreszköz fog képeket készíteni, méréseket, valamint megfigyeléseket végezni.

A Hera űrszonda kamerájának vizsgálata

Az ESA-nak szüksége volt egy független laboratórium közreműködésére a német, francia, olasz, finn és holland gyártmányú kamerák bevizsgálásához. A hat különböző cég által gyártott optikai kamerák kalibrálását az ESA magyar delegációjának támogatásával, annak hozzájárulásából a BME Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének (MOGI) munkatársai végezték el.

Ilyen képet készít az űrszonda kamerája - a felvételen a BME kutatóinak csoportja. (Kép: BME)

A MOGI munkatársai nem először vesznek részt űrküldetésben. A különböző feladatokat ellátó kamerákat több szempont szerint vizsgálták: az egyenletes képalkotást, a hullámhossz szerinti érzékenységet, a szenzorok abszolút érték szerinti érzékenységét, valamint az optikai torzításuk jellemzőit. Ezekre a vizsgálatokra azért volt szükség, hogy a tudósok a valóságot lássák, ne pedig azt a képet, amely a szenzorok és az optikai rendszerek sajátosságaiból adódik. Az érzékenységi paraméterek megismerésére a megfelelő expozíciós idők meghatározásához volt szükség, illetve hogy a fényviszonyok változását is követni tudja a kamera. A geometriai pontok valódi elhelyezkedése szempontjából fontos az optikai torzítás jellemzőinek feltérképezése is. Ez volt a feladat egyik része – a másik, hogy az űrből érkező nyers felvételeket korrigálják a kalibrációs algoritmusok segítségével, így a felvételek elemzésén dolgozó kutatócsoportok már egy valós anyaggal dolgozhatnak. A nyers és korrigált képek tárolása is a BME szakembereinek dolga, az ehhez szükséges szerverek már működnek. Várják az első tesztképeket a Földről és a Holdról, valamint a csillagképekről. (Forrás: BME közlemény)

Kapcsolódó cikkek:
Úton a Hera