Augusztus 3-án hajnalban elindult a NASA Messenger űrszondája a Naprendszer legbelső bolygójához, a Merkúrhoz. 30 éve ez lesz az első látogatás az égitestnél.

Új exobolygót sikerült felfedezni a texasi Hobby-Eberly távcső segítségével.

Miután a Voyager-1 távozott a Naprendszerből, a Voyager-2 folytatta útját. Vizsgálta az Uránuszt, a Neptunuszt, majd elhagyta az óriásbolygókat. A Voyager-ikrekről szóló sorozat befejező részében arról lesz szó, mit is csinál a két szonda napjainkban.

A Pioneer-11- és Voyager-szondákról szóló sorozat második részében az űrszondák egy igen fontos állomására, a Szaturnusz környékén végzett tevékenységükre térünk ki kicsit bővebben.

Az űrteleszkóp felvételeiből látványos képet állítottak össze a Tejútrendszer „szomszédjának”, a Nagy Magellán-felhőnek egyik, aktív csillagkeletkezéssel jellemezhető vidékéről.

Hazai idő szerint 6.12-kor minden idők legdrágább bolygókutató szondája befejezte 96 perces fékezését, s pályára állt a hatalmas gyűrűrendszerrel övezett gázóriás körül.

A NASA egyik földmegfigyelő mesterséges holdján működő program automatikusan észlelte, hogy egy vulkán működésbe kezdett. Az alkalmazott módszernek nagy jövője lehet az űrkutatásban.

A NASA Chandra röntgencsillagászati holdjával egy régmúlt látványos égi jelenség - még mindig látványos - maradványát vizsgálták.

A Spitzer Űrtávcső szerves anyagokra bukkant távoli, fiatal csillagok körüli porkorongokban. Ezek minden bizonnyal születő bolygórendszerek helyszínei.

A NASA Spirit és Opportunity marsjáróinak lejárt a névleges élettartama, de mindkettő jó állapotban van, így akár az év végéig is folytathatja a munkát.

India 2007-ben csillagászati műholdat kíván pályára állítani – jelentette Új-Delhiből az AFP hírügynökség.

Utoljára mintegy harminc éve jártunk bolygórendszerünk Naphoz legközelebbi tagjánál, a Merkúrnál. Hamarosan új űrszonda indul útnak, amely egy alig ismert, különös világ titkait tárja majd fel.

A Szaturnusz vizsgálatát befejezve a Voyager-1 „kilökődött” a Naprendszer fősíkjából, és a Voyager-2 megkezdte útját az Uránusz és a Neptunusz felé. Azután egy új, időben hosszabb korszak kezdődött az űrszondák számára. A korábbi bolygókutató szondák (Pioneer-10,-11, Voyager-1,-2) ettől kezdve a bolygóközi teret vizsgálták.

A Szaturnusz-rendszert vizsgáló Cassini űrszonda az úttörő Pioneer-11 és a méltán híres Voyager-ikrek utazását idézi fel bennünk. Milyen eredményeket értek el a gyűrűs bolygót korábban vizsgáló bolygókutató szondák és mi most a feladatuk? Négyrészes sorozatunk ezekre a kérdésekre próbál válaszolni. Az első részben az űrszondák születését, indítását és Szaturnuszig való utazásukat tekintjük át.

A sikeres pályára állás napján 61 felvétel érkezett a gyűrűrendszerről, amelyben igen finom és vékony részletek, valamint eddig soha nem látott, különleges jelenségek figyelhetők meg.

Hét évig tartó hosszú útjának végén, ma hajnalban sikeresen pályára állt a Cassini-Huygens űrszonda-páros a Szaturnusz körül!

A Cassini még csak az első „ujjgyakorlaton” jutott túl, amikor a Szaturnuszhoz vezető úton rápillantott a Phoebe-re, de az izgalom máris tetőfokára hágott. Van is miért: a szonda által küldött képek csodaszépek és beszédesek.

A Cassini-Huygens amerikai-európai űrszondapáros holnap elhalad a Phoebe nevű Szaturnusz-hold mellett.

Elkészült a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titannak az eddigi legrészletesebb térképe. A légköre által eddig eltakart felszín lassan felfedi titkait. S már csak hetek kérdése, hogy a Cassini űrszonda Szaturnusz körüli pályára álljon. Egyre inkább úgy tűnik, a nyár űrkutatási szenzációja a gyűrűs bolygó kutatása lesz.

Az NGC 6302 jelű planetáris köd részletei a Hubble-űrtávcső felvételén