Huygens több mint 300 éves rajza és a Hubble-űrtávcső felvétele is az Orion-köd közepét ábrázolja.

Huygenst talán még a Szaturnusznál vagy más bolygóknál is jobban érdekelte az égboltnak egy másik szelete.

A Coma galaxishalmaz, mely az éggömb északi felén, a Bereniké haja nevű csillagképben található, egyike a legközelebbi és legtöbb galaxist tartalmazó halmazoknak.

A francia-európai COROT űrtávcsővel felfedezték az eddigi legkisebb exobolygót, amelynek átmérője csak kb. kétszer akkora, mint a Földé.

Huygens jóformán mindennel foglalkozott, és semmit sem publikált. „Mesék” a modern fizika egyik 17. századi megalapozójáról.

Az NGC 2818 egyike a nyílthalmazokban található planetáris ködöknek Tejútrendszerünkben.

Csillagászok egy csoportja por képződését figyelte meg egy haldokló csillag körül, egy közeli galaxisban.

A NASA tavaly felbocsátott gamma-űrteleszkópjával sorra fedezik fel a pulzárok egy korábban nem ismert, csak a nagyenergiájú tartományban sugárzó osztályába tartozó égitesteket.

Az új évet egy, a várható érdekes űrkutatási eseményeket összegyűjtő felsorolással szoktuk kezdeni. Íme, az automata űreszközökkel kapcsolatos 2009-es remények.

Az amerikai és európai űrügynökségek arra készülnek, hogy 2020 körül közösen küldenek űrszondákat a Jupiter holdjainak kutatására.

Az amerikai kisbolygókutató űrszonda magyar idő szerint holnap hajnalban repül el a Mars mellett, hogy lendületet vegyen további útjához.

Ma már tudjuk: a Titan légköre olyan sűrű, hogy a hold felszínén állva nem láthatnánk a csillagos égboltot és a Szaturnuszt, amely körül az égitest kering.

Hosszú idő után újra beindították az Itokawa kisbolygónál járt japán űrszonda ionhajtóművét. A szonda mintahozó kapszulája 2010 júniusában érhet Földet.

A 17. századi csillagász Szaturnusz-leírásai nyomot hagytak a tudományos igényű illusztrációk művészetében.

A NASA március elején induló űrtávcsöve távoli csillagok körüli, akár a Földéhez hasonló méretű bolygókat keres majd.

Nyilvánosságra hozták az indiai Csándráján-1 holdszondán repülő amerikai radarberendezés első képeit a Hold állandóan sötétben levő sarkvidéki krátereinek belsejéről.

A Hold védelmét célzó 1979-es nemzetközi egyezményt csak néhány állam emelte jogrendjébe, s pont nem azok, amelyektől „féltenünk” kellene az égitestet...

Ki védi meg például a Holdat a modern kori gyarmatosítás hatásaitól?

Az év végén szokás összegyűjteni, hogy mi tűnt a legfontosabbnak a leköszönő esztendő eseményei közül.

Ezek az objektumok segíthetnek a csillagászoknak megérteni a barna törpék felépítését és fejlődését.