Az egy hónappal ezelőtt indult, a Holdra való leszállásra tervezett űrszondák egyike már az égitest körüli pályára állt. A másik csak elrepült mellette, hogy később visszatérjen.
Az egy hónappal ezelőtt indult, a Holdra való leszállásra tervezett űrszondák egyike már az égitest körüli pályára állt. A másik csak elrepült mellette, hogy később visszatérjen.
A NASA leköszönő főigazgatója újabb terveket hagy utódjára arról, hogyan kellene a Földre hozni a Perseverance marsi kőzetmintáit.
A japán Hayabusa–2 szonda által a Ryugu kisbolygóról hozott, felbecsülhetetlen értékű anyagmintákon máris elterjedtek a földi baktériumok.
Egyes kutatók felvetették, hogy egykor ősi óceánok létezhettek a Vénuszon, az újabb bizonyítékok szerint azonban a bolygó története legnagyobb részében száraz volt.
Az új évben várható űreseményekre előretekintő sorozatunk harmadik (befejező) részében képzeletben elhagyjuk a Föld közvetlen környezetét: először a Holdig, aztán azon is túl.
A magyar cég hamarosan induló neutronspektrométerének, avagy holdi vízszimatolójának majdani mérési adatai iránt az Európai Űrügynökség is érdeklődik.
A NASA Vénuszhoz indítandó VERITAS szondája három év késést már „összeszedett”, most remélik, hogy elkerülhető a további másfél éves csúszás.
Mérföldkőhöz érkezett a NASA következő nagy űrtávcsövének építse, a főtükröt és a segédtükröket tartalmazó optikai egységet összeépítették a hardver többi részével.
A NASA Marshoz indítandó két kis űrszondáját a Blue Origin New Glenn rakétájának őszi bemutatkozó repülésén kellett volna felbocsátani, de ez nem jött össze. Most várni kell.
November 20-án Jamakava Hirosi, a japán JAXA és Josef Aschbacher, az európai ESA vezetője aláírásukkal szentesítették a két űrügynökség közötti űrkutatási szerződést.
Az ESA követőállomás-hálózata dél-amerikai antennájának kapacitását közel 80%-kal növeli, hogy hűtött Ka-sávú vevőberendezéssel szerelték fel.
Eldőlt, hogy az ESA exobolygók kutatására készülő űrtávcsövét az új európai hordozórakéta állíthatja majd pályára 2026 végén.
Az ESA/JAXA BepiColombo űrszondája az űrkutatás történetében először a közepes infravörös tartományban vizsgálta a bolygó felszínét.
A kínai Jütu-2 rover, amely az űrkutatás történetében először mozgott a Hold túlsó oldalán, tavaly tavasz óta már nem produkál új keréknyomokat.
A Starlink holdak számára a SpaceX alacsonyabb műholdpályákat tesztel, hátha úgy nem zavarják annyira az optikai csillagászati megfigyeléseket.
A SpaceX Falcon-9 rakétájával elindult a Firefly Aerospace és az ispace holdi leszállószondája.
Valószínűleg sikerült megtalálni testvérbolygónkon, a Vénuszon a legősibb és legnagyobb krátert – amilyent még sohasem láttunk.
Kisebb halasztás után januárra tervezik a Firefly Aerospace leszállóegysége, a Blue Ghost–1 indítását.
Havi összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének önálló cikkekhez rövid, ám talán mégis érdekes híreit tartalmazza. Befejezésül néhány „kis színes” Kínából.
Havi összeállításunk első részében űrhajósokról és rakétákról olvashattak. A záró részben jöjjön néhány „hasznos terhekkel” kapcsolatos információ.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu