Eldőlt, hogy az ESA exobolygók kutatására készülő űrtávcsövét az új európai hordozórakéta állíthatja majd pályára 2026 végén.

Az ESA/JAXA BepiColombo űrszondája az űrkutatás történetében először a közepes infravörös tartományban vizsgálta a bolygó felszínét.

A kínai Jütu-2 rover, amely az űrkutatás történetében először mozgott a Hold túlsó oldalán, tavaly tavasz óta már nem produkál új keréknyomokat.

A Starlink holdak számára a SpaceX alacsonyabb műholdpályákat tesztel, hátha úgy nem zavarják annyira az optikai csillagászati megfigyeléseket.

A SpaceX Falcon-9 rakétájával elindult a Firefly Aerospace és az ispace holdi leszállószondája.

Valószínűleg sikerült megtalálni testvérbolygónkon, a Vénuszon a legősibb és legnagyobb krátert – amilyent még sohasem láttunk.

Kisebb halasztás után januárra tervezik a Firefly Aerospace leszállóegysége, a Blue Ghost–1 indítását.

Havi összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének önálló cikkekhez rövid, ám talán mégis érdekes híreit tartalmazza. Befejezésül néhány „kis színes” Kínából.

Havi összeállításunk első részében űrhajósokról és rakétákról olvashattak. A záró részben jöjjön néhány „hasznos terhekkel” kapcsolatos információ.

E havi sorozatunk előző részét egy kínai űrturizmussal kapcsolatos tervvel zártuk. Folytassuk és fejezzük be akkor további kínai tervekkel.

A japán Hayabusa–2 szonda által a Ryugu kisbolygóról hozott, felbecsülhetetlen értékű anyagmintákon máris elterjedtek a földi baktériumok.

Egyes kutatók felvetették, hogy egykor ősi óceánok létezhettek a Vénuszon, az újabb bizonyítékok szerint azonban a bolygó története legnagyobb részében száraz volt.

Az új évben várható űreseményekre előretekintő sorozatunk harmadik (befejező) részében képzeletben elhagyjuk a Föld közvetlen környezetét: először a Holdig, aztán azon is túl.

A magyar cég hamarosan induló neutronspektrométerének, avagy holdi vízszimatolójának majdani mérési adatai iránt az Európai Űrügynökség is érdeklődik.

A NASA Vénuszhoz indítandó VERITAS szondája három év késést már „összeszedett”, most remélik, hogy elkerülhető a további másfél éves csúszás.

Mérföldkőhöz érkezett a NASA következő nagy űrtávcsövének építse, a főtükröt és a segédtükröket tartalmazó optikai egységet összeépítették a hardver többi részével.

A NASA Marshoz indítandó két kis űrszondáját a Blue Origin New Glenn rakétájának őszi bemutatkozó repülésén kellett volna felbocsátani, de ez nem jött össze. Most várni kell.

November 20-án Jamakava Hirosi, a japán JAXA és Josef Aschbacher, az európai ESA vezetője aláírásukkal szentesítették a két űrügynökség közötti űrkutatási szerződést.

Kimutatták, hogy a COVID-járvány közvetett hatása (talán) még a Holdon is érzékelhető volt.

A NASA Voyager–1 szondája azzal a fedélzeti rádióadójával küldött üzenetet, amelyet 1981 óta nem használtak.