Egy új tanulmány szerint a Szaturnusz holdjának kérge alatt akár folyékony óceán is húzódhat(ott).

A NASA Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) szondájának méréseiből megbecsülték, évente mennyi új becsapódási kráter keletkezik a bolygó felszínén.

Az exobolygó-kutató amerikai űrtávcső második elromlott lendkereke lehetetlenné teszi a pontos térbeli irány beállítását. A NASA még nem adta fel, de félő, hogy a sikeres űreszköz már nem tudja folytatni eredeti munkáját.

Ahogy várható volt, elfogyott az európai infravörös űrteleszkóp detektorait hűtő anyag. A Herschel közel három és fél év aktív működés után befejezte űrcsillagászati pályafutását.

Ekkora összeget tartalmaz a NASA 2014-re szóló költségvetésének tervezete. Mit szeretnének, és mit lehet ebből megvalósítani? Kisbolygó-befogási projekt indulhat?

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén dolgozó AMS berendezés most közölt első eredményei még nem tekinthetők végleges válasznak, de nagyon biztatóak.

A távolba szánt űrszondák elektromos energiatermelését szolgáló radioaktív termoelektromos generátorokba való plutónium-238-at ismét elkezdhetik előállítani az Egyesült Államokban. A technika készen áll, pénz még kell.

Megszülettek a mikrohullámú háttérsugárzás vizsgálatára készült európai űrszonda, a Planck első kozmológiai eredményei.

A Chandra röntgencsillagászati űrteleszkóp új mérései arra utalnak, hogy a Tejútrendszerben egy nagyon torz szupernóva-maradványban talán a legújabb fekete lyuk bújik meg.

A halvány barnatörpe-párt a WISE infravörös égtérképező műhold felvételei segítségével találták meg.

Négy évvel az utolsó javítás után a legendás űrteleszkóp rendben, komolyabb hibák nélkül teszi a dolgát.

A Cassini radaros mérései – és egy nagy adag becslés – alapján elkészítették a Szaturnusz legnagyobb holdjának globális domborzati térképét.

A Cassini-űrszonda felvételei jelentik az első közvetlen bizonyítékot, hogy az óriásbolygó gyűrűibe időnként „beleszaladnak” a meteorok.

A Herschel-űrtávcsővel felfedezett távoli galaxisban több mint kétezerszer gyorsabban fejlődtek a csillagok, mint most a mi Tejútrendszerünkben.

A NASA asztrofizikai célú Explorer programjában 2017-es indításra most kiválasztott TESS exobolygókat keres, az űrállomásra kerülő NICER pedig az égi röntgenforrások változékonyságát méri majd.

A STEREO-B űrszonda március közepén készült felvételén egyszerre látszik a napkorona egy részlete, a hatalmas csóvával rendelkező PANSTARSS üstökös, és bolygónk fényes foltja is.

Még egy darabig nem is repül a következő óriás űrteleszkóp, a James Webb-űrtávcső, de a – meglehetősen elhúzódó – fejlesztése és építése már eddig is vezetett olyan technológiai újításokhoz, amelyek jobbá tehetik életünket a Földön.

Minden eddiginél rövidebb, 2,4 órás keringési periódusú kettős rendszert találtak az XMM-Newton űrtávcső segítségével.

A napokban hivatalosan lejár a Merkúr körül keringő amerikai szonda egyszer már meghosszabbított programja. Kezdeményezték a további hosszabbítást, döntés egyelőre még nincs.

A csillagontó galaxisok „népszámlálása” megmutatja, hogy milyen magas volt a csillagkeletkezési arány a világegyetem fejlődésének története során.