A feltételezéshez újabb bizonyítékkal szolgáltak a Cassini-űrszondára a hold mellett való elhaladásai alkalmával végzett rádiómérések.

A Hubble-űrtávcső „szeme láttára” szakadt szét a Naprendszer fő kisbolygóövében keringő egyik apró égitest.

Trupka Zoltán beszélgetése Szabados László csillagásszal, a decemberben indult Gaia asztrometriai űrszonda kapcsán.

A Herschel infravörös űrtávcső adatai szerint a fő kisbolygóöv legnagyobb égitestjének felszínét vízmolekulák hagyják el, méghozzá feltehetően két nagyobb foltból.

„Ébressze” a programban résztvevő magyar űrkutatókkal együtt a Rosetta üstökösszondát január 20-án délután, a Magyar Természettudományi Múzeumban!

Leszállás egy üstökösmagon, két új szonda érkezése a Marshoz, új műholdak és űrszondák: ez (is) áll előttünk ebben az évben.

Pályára állt az Európai Űrügynökség (ESA) legújabb űrcsillagászati szondája, amelynek fő feladata a Tejútrendszer csillagainak minden eddiginél kiterjedtebb és pontosabb felmérése lesz.

Csillagászok nemzetközi csoportja felfedezte a Tejútrendszer legöregebb barna törpéit.

Miért került tizedannyiba az indiai, mint az amerikai Mars-szonda? Hány haiku utazik a MAVEN-en? Mi köze van az új szondának a Curiosity-hoz?

A Chang'e-3 december legelején (valószínűleg elsején) indulhat. A Holdra leszálló hatkerekű, 140 kg-os rover már nevet is kapott.

Az európai üstököskutató űrszonda januári „felébresztése” óta először készített felvételt a Csurjumov–Geraszimenko-üstökösről.

Ahogy egyre több exobolygót fedeznek fel, majdnem úgy szaporodnak a rájuk vonatkozó elképzelések is.

Több szénhidrogén van benne, mint a Föld teljes ismert készlete, hullámai legfeljebb 1 mm-es magasságig „csapnak fel”. Mi az?

A mintegy 12 milló fényév távolságban levő M82 galaxisban felrobbant, január 21-én felfedezett fényes szupernóvát a NASA űrtávcsöveivel is figyelik.

Kritikus pályamódosító manőveren van sikeresen túl a decemberben indult európai űrtávcső.

December 29-én az európai Mars Express az eddigi legszorosabb közelségbe jut a Mars nagyobbik holdjához. Mivel képeket most nem várhatunk, kárpótlásul egy videó, amely az eddigi felvételek alapján készült.

A Swift űrtávcső új katalógusában, nyolc év megfigyelései alapján az eddig ismerteknél sokkal több pontszerű égi röntgenforrás adatait gyűjtötték össze.

Röntgen-űrobszervatórium és gravitációshullám-detektor készül majd az ESA újabb két nagy űrprogramja keretében. Indulásuk 2028-ra és 2034-re várható.

A NASA nemrég indult új Mars-szondája csak jövő szeptember végén ér célba. Addig bőven van idő néhány érdekesség megemlítésére.

Az űrtávcső tudományos irányítói találtak új, érdekes kutatási programot a „csökkent képességű” Keplernek. Most a NASA-n van a sor, hogy pénzt találjon a további üzemeltetéshez.