Az emberes marsutazás az űrkutatás világában folyton ott lebegő cél. Bár hivatalos program még nincs, a Vörös Bolygóhoz küldött szondák mind-mind azt is kutatják, vajon leszállhat-e ember a bolygó vörös homokjára. A NASA Mars körül keringő Odyssey űrszondája a későbbi emberes marsexpedícióhoz szolgáltatott a minap értékes adatokat.

A legújabb földkörüli pályára készülő infravörös űrobszervatórium már a floridai Kennedy Űrközpontban vár a startra.

A Pioneer-10 és a Föld közötti üzenetváltás ugyanis nem 3 nap 22 órát, hanem 22 órát vesz igénybe - ahogy azt egyik Olvasónk jelezte. A hibát az eredeti cikkben természetesen kijavítottuk.

A következő napokban Tisztelt Olvasóink Székesfehérváron két érdekfeszítő előadást is élvezhetnek. Az egyik a Kuiper-öv objektumairól, a másik az űrhajózási katasztrófákról szól.

1976 óta nem volt olyan fényes üstökös az égbolton, mint napjainkban. A pazar csóvát bontó ragyogó égitest kedden reggel érte el napközelségét, s pár napig még megfigyelhető a SOHO űrszonda felvételein.

OGLE-TR-56b – a hivatalos elnevezése a legújabb távolság-rekorder exobolygónak. A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Intézet kutatói fölfedezték a Nyilas csillagképben az eddigi legtávolabbi exobolygót, azaz Naprendszeren túli planétát. Az objektum megtalálásához egy igen pontos és ígéretes módszert alkalmaztak.

Eddig ismeretlen, hatalmas, csillagokból álló gyűrűt fedeztek fel a Tejútrendszer peremén, miközben minden korábbinál részletesebben vizsgálták Galaxisunk szívét. A Tejútrendszer központi tartományának eddigi legélesebb röntgenfelvételét készítette el a Chandra röntgenműhold.

Sikeresen mutatkozott be az Univerzum legnagyobb energiájú eseményeit vizsgáló új európai műhold, az Integral nevű gamma-obszervatórium. Első felvételei és adatai máris elkápráztatták a csillagászokat.

Arthur Charles Clarke - a tudományos-fantasztikus művek kedvelői bizonyára jól ismerik ezt a nevet. A 85 éves író Isaac Asimov és Stanislaw Lem kortársa. A műveiben bemutatott eszközöket, eljárásokat gyakran a szakemberek is felhasználják.

A NASA Chandra röntgencsillagászati mesterséges holdjával újabb különleges felfedezést tettek. Először találtak olyan galaxist, amelyről bebizonyosodott, hogy nem egy, hanem mindjárt kettő nagy tömegű fekete lyukat tartalmaz.

A Hubble Űrtávcső segítségével első alkalommal sikerült megfigyelni, amint az egyik távoli „forró Jupiter” légköre erősen párolog a közeli csillag hatására.

Lehet, hogy azoknak az űrkutató szakembereknek, akik az első kínai emberes küldetés előkészítésén munkálkodnak, végső célja a Hold elérése?

Január 23-án a szakemberek gyenge jelet detektáltak a Pioneer-10 irányából. A jelet sikerült venni (a szonda tehát működik), ám az igen rövid ideig fennálló kapcsolat nem tette lehetővé telemetriai adatok letöltését.

Részletesen lefényképezték az Univerzum eddig ismert leghidegebb helyét, a Bumeráng-köd nevű csillagközi por- és gázfelhőt. Az itteni viszonyok között a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás melegnek számít.

A szakemberek az elkövetkező évtizedben egy sor olyan űreszközt szeretnének megvalósítani, melyektől távoli - Naprendszeren kívüli - bolygók felfedezését várják. Az exobolygókkal kapcsolatos cikkünk második - befejező - részében nagyon röviden e programokat ismertetjük.

Többszöri halasztás után sikeresen pályára állt a NASA legújabb két mesterséges holdja. Az ICESat a Földet, CHIPSat a csillagközi teret tanulmányozza.

A jelenlegi tervek szerint január közepén, egy Delta II rakétával indítják a vandenbergi légitámaszpontról a NASA két új kisméretű műholdját: az ICESat-ot és a CHIPSat-ot. Előbbivel saját bolygónkat, utóbbival a csillagközi teret kívánják vizsgálni.

2002. december 19-én volt éppen harminc éve, hogy az utolsó Hold-expedíció, az Apollo 17 legénysége sikeres programját befejezve, visszatért a Földre. Az Apollo 17 volt az emberes holdraszállások közül a leghosszabb, tudományos szempontból pedig a legsikeresebb.

A Hubble-űrtávcső legújabb káprázatos felvételén egy olyan galaxishalmaz látványa tárul elénk, amelynek tagjai megkezdték egymás szétszakítását, hogy egyre halálosabb gravitációs ölelésben végül majd egyetlen, gigászi csillagvárossá olvadjanak össze.

Nem a NASA az egyetlen olyan űrügynökség, amelyik fontosnak tartja tevékenységének széles körű megismertetését. Japán űrkutatási intézete, az ISAS 880 ezer önként jelentkező nevét küldi majd egy kisbolygóra a jövő májusban induló MUSES-C jelű űrszondája segítségével.