Részletesen lefényképezték az Univerzum eddig ismert leghidegebb helyét, a Bumeráng-köd nevű csillagközi por- és gázfelhőt. Az itteni viszonyok között a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás melegnek számít.
A Föld körül keringő Hubble-űrtávcső nagy részletességgel vizsgálta a planetáris ködök egyik legfiatalabb képviselőjét, a Földtől mintegy 5000 fényévnyire fekvő Bumeráng-ködöt. Mint minden más planetáris köd, ez is egy fejlődésének késői állapotában lévő csillag anyagledobása miatt alakult ki. A Bumeráng-köd központi csillaga azonban olyan szokatlanul nagy sebességgel löki anyagát az űrbe, hogy a gázburok gyors tágulása miatt az eddig tapasztalt legalacsonyabb hőmérséklet jött létre a köd területén.
További részletek - együttműködő partnerünk - az ORIGO, Tudomány rovatában (link cikkünk végén).
Kapcsolódó linkek:
Az Univerzum leghidegebb helye - a cikk teljes terjedelemben az ORIGO-ban
1976 óta nem volt olyan fényes üstökös az égbolton, mint napjainkban. A pazar csóvát bontó ragyogó égitest kedden reggel érte el napközelségét, s pár napig még megfigyelhető a SOHO űrszonda felvételein.
