Hibák szerencsétlen láncolata vezethetett a vadonatúj japán röntgencsillagászati űrtávcső idő előtti elvesztéséhez.

Az újabb vizsgálatok alátámasztják, hogy a Földet fenyegető komoly becsapódások ritkák, a kisebbeknél viszont van remény az ellenintézkedésekre.

Az orosz RadioAstron (Ragyioasztron, Szpektr–R) rádiócsillagászati műhold 4,5 éve működik. A siker megalapozza a további terveket.

Mérföldkőhöz érkezett a Hubble-űrtávcső utódának szánt James Webb-űrtávcső (JWST) készítése: összeállították a 18 szegmensből álló főtükröt.

Egy H-2A rakéta indította az Astro-H (Hitomi) műholdat. Mellette „potyautasként” három kisebb japán űreszköz is Föld körüli pályára került.

Ez a galaxis szokványosnak tűnik a Hubble-űrtávcső képén, de valójában nem az!

A NASA a Jupiter jeges holdja, az Europa mellett elrepülő űrszondát tervez, leszállóegységgel. Európa is bekapcsolódna.

Az üstökösmagra leszállt egység tavaly július óta hallgat, és most már nem is valószínű, hogy valaha sikerülhet működésre bírni.

Előretekintés a következő évre, Földünk, a Naprendszer és a Világegyetem automata űreszközökkel való kutatására összpontosítva.

A Ceres a Naprendszer külső részéről érkezett betolakodónak látszik. A Dawn szonda eredményei alapján talán még az üstökösökről, aszteroidákról és bolygókról alkotott képünket is árnyalni kell.

Még pályára sem állt a Hubble utódának szánt James Webb-űrtávcső, már készül az utód utódja, a nagy látómezejű, infravörös WFIRST.

Jó hír, hogy az igazán veszélyes földközeli kisbolygók pályáját már ismerjük. Igaz, a kisebbek még milliószámra rejtőzhetnek az űr mélyén, de ezek kevésbé veszélyesek.

A februárban felbocsátott japán röntgencsillagászati műholdért küzdenek az irányítók.

A New Horizons mérései alapján készült térképek szerint meglepően sok vízjégből álló hegy található szerte a Plútón. A hegycsúcsokat metánhó borítja.

A LIGO csoport által detektált gravitációs hullámok után 0,4 másodperccel a Fermi-műhold megfigyelt egy gyenge gamma-kitörést. A két jelenség az égen hasonló pozícióban helyezkedett el.

A NASA Juno szondája csak júliusban érkezik meg a Jupiterhez, egy rekordot azonban máris felállított. Soha nem működött még a Naptól ilyen távol napelemes űreszköz.

A Mars északi sarkvidékén található, 5 km átmérőjű kráter belseje és környéke az amerikai Mars Reconnaissance Orbiter szonda felvételén.

Amerikában közel 30 év után újra gyártanak a távoli Naprendszerbe vagy azon túl küldendő űrszondák termoelektromos generátoraihoz használható plutóniumizotópot.

Bár mozgásra nem képes, azért még most is működik a 2013 decemberében a Csang'e-3 szondával a Holdra érkezett Jütu holdjáró.

A svájci és olasz közreműködéssel készült űreszközzel a rejtélyes sötét anyagról szeretnének többet megtudni.