Nyolc nappal az indítása után leszállt a Hold innenső oldalán a Csang'e-5 kínai űrszonda, amely majd anyagmintát hoz vissza az égitestről a Földre.

Közép-európai idő szerint ma 2 perccel délután 2 előtt, a fékező hajtómű 17 perces működtetésével sikerült az elsődleges pályára állás.

A Hayabusa–2 szondából a Ryugu felszínébe lőtt lövedék a becsapódás helyének 30 méteres körzetében megrázta a sziklatömböket.

E havi európai kitekintésünk befejező részében a Naprendszer kutatásának aktuális hírei után a kontinens űrpolitikájával is foglalkozunk.

A Rosetta mérései alapján a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös körül az ibolyántúli tartományban fedezték fel a sarki fényre hasonlító jelenséget.

Csúcspontjához ért a NASA OSIRIS-REx űrszondájának programja, amikor rövid ideig érintette a kisbolygó felszínét és abból mintát vett.

Egyre meggyőzőbb bizonyítékok támasztják alá azt a korábbi sejtést, miszerint a Mars déli sarki sapkája alatt sós vizű tavak lehetnek.

Szokatlan, gyorsan mozgó képződményt örökített meg a Hubble-űrtávcső augusztus végén a Jupiter légkörében.

Akár természetes, akár mesterséges eredetű az objektum, év vége felé körülbelül fél évre a Föld miniholdjává válik.

Magyar fejlesztésű eszközök repülhetnek a Jupiterhez 2022-ben, az ESA JUICE űrszondájának fedélzetén.

Havonta visszatérő sorozatunk mostani befejező részében műholdas alkalmazásokról lesz szó.

A Hajnan szigetén lévő űrközpontból, egy Hosszú Menetelés-5 rakétával elindult a Holdhoz a Csang’e-5 űrszonda.

Sikerült a NASA OSIRIS-REx szondájának mintát vennie a Bennu kisbolygóból. Sőt túl jól sikerült, de a problémát megoldották.

Sorozatunk előző részében űrhajókról, űrállomásról és rakétákról volt szó. Most következzen egy kis Naprendszer.

Bejárta a sajtót a SOFIA repülő infravörös obszervatóriummal tett felfedezés: víz van a Holdon, olyan helyen is, amelyet gyakran ér napsütés.

Legalábbis most lekerült az ambiciózus infravörös űrtávcső az ESA Cosmic Vision sorozata ötödik M-kategóriájú tudományos küldetésének jelöltlistájáról.

Az európai–japán űrszonda a Merkúr felé vezető hosszú „vándorútja” során először csütörtökön repül el belső bolygószomszédunk mellett.

Megerősítésre vár a foszfin jelenléte a Vénusz légkörében. Jó alkalom azt hangoztatni, hogy feltétlenül szükséges az alaposabb helyszíni vizsgálat.

Keresik a NASA Juno küldetése jelentős meghosszabbításának lehetőségét. Ha sikerül, a szonda a Jupiter egyes holdjait is alaposabban megvizsgálhatná.

A szonda decemberben érkezik meg a gyűjtött mintákkal, a tudományos csapat javaslatot tett két kisbolygó valamelyikének felkeresésére.