Ami augusztus elején nem sikerült, az szeptember elején igen: a marsjáró megtöltötte az első tubust a Jezero-kráterből vett mintával.

A Mars déli pólusa környékén nemrég rejtélyes, felszín alatti foltokat azonosítottak. Első reakcióként víztömegeket tételeztek fel. Talán elsietett volt a gondolat.

Az Ariane-5 rakéta utolsó fokozata, amely kialakítja a régen várt űrcsillagászati eszköz pályáját, már útnak indult a starthely felé.

A Perseverance első alkalommal próbált mintát venni a Jezero-kráter fenekén, de a kiszemelt kőzet vártlanul porózusnak bizonyult.

Amint az várható volt, a küldetések növekvő száma miatt egyre nagyobb teher nehezedik a NASA mélyűri kommunikációs hálózatára, a DSN-re (Deep Space Network).

A NASA három cégcsoportot választott ki, hogy a nukleáris termikus meghajtásra vonatkozó koncepciós tanulmányokat készítsenek.

Amerikai kutatóknak először sikerült feltérképezniük a helioszféra határát, így pontosabban érthetővé vált, mi történik a napszél és a csillagközi szél kölcsönhatásakor.

Több évtizedes szünet után a NASA rövid időn belül nem is egy, hanem rögtön két szondával szándékozik folytatni a Vénusz kutatását.

Egyre gyűlik a por a NASA InSight szondájának napelemtábláin. A szakemberek attól tartanak, hogy a csökkenő áramtermelés egy éven belül megpecsételi a szonda sorsát.

A Juno űrszonda június 7-én alig több mint 1000 km-re repült el a Jupiter (és a Naprendszer) legnagyobb holdja közelében.

Egy friss eredmény szerint a Jupiter felsőlégkörének magas hőmérséklete a bolygó erős sarkifény-tevékenységére vezethető vissza.

A James Webb-űrtávcső tesztjei sikerrel zárultak. Már csomagolják az értékes berendezést, hogy a starthelyre szállíthassák.

A legújabb pontos mérések és számítások szerint a kisbolygó 2135-ös nagy földközelsége esetén biztosan nem csapódik a bolygónkba.

Unalmasnak tűnő karaktersor, de nem az! Ez annak a gamma-kitörésnek a jelölése, amelyet először detektált a magyar vezetéssel fejlesztett GRBAlpha nanoműhold, az első magyar asztrofizikai űreszköz.

A NASA hamarosan induló Lucy szondájára (is) felkerül az emberiség üzenete. Ezúttal nem a földönkívülieknek, hanem naprendszerbeli utódainknak.

Az ESA a Moonlight kezdeményezés keretében műholdas navigációs rendszer létrehozását tervezi a Hold körül.

A Vénusz kutatásának nagyszabású tervét jelentette be az ESA: radarokkal és spektrométerekkel a magjától a légköréig vizsgálnák a bolygót.

A Hubble-űrtávcső képén látható NGC 3254 első pillantásra egy szokványos spirálgalaxisnak tűnik.

Az Európai Űrügynökség (ESA) kijelölte tudományos programjainak fő irányait az évszázad közepéig.

Lassan süllyedő héliumtömegek magyarázhatják a Szaturnusz csaknem tökéletesen „egyenesen” álló mágneses terét.