Január 12-én startolt a NASA Deep Impact szondája, amely fél év múlva „megfúrja” a Tempel 1 üstökös magját. Egyelőre majdnem minden jól működik...

Cikksorozatunk mai részében röviden bemutatjuk a leszállószondát, megtudjuk, hogy ki volt a névadó, valamint, hogy hogyan lett Huygensből Hughes...

A Science, a világ egyik legrangosabb tudományos fóruma minden évben elkészíti azt a listát, amelyben a 10 legfontosabbnak ítélt eredményt gyűjti össze. Az idei "mezőny" különösen erős volt, de végül az egész évben hangyaszorgalommal dolgozó, egyelőre elnyűhetetlen amerikai marsjárók felfedezései végeztek az első helyen.

A NASA két nagy űrobszervatóriumával a Naphoz hasonló csillagok körüli por- és törmelékkorongokat vizsgáltak.

Kétrészes sorozatunk végén a Hold déli pólusának környékére telepítendő csillagászati obszervatórium terveiről számolunk be.

A gamma-kitörések nyomában járó műhold indításáról lenyűgöző felvételek készültek.

A Cassini friss felvételén a gyűrűk és bolygó "miniatűr naprendszerének" három tagja együtt látható.

Folytatjuk beszélgetésünket Bálint Tiborral, a NASA JPL magyar származású mérnökével, ezúttal a tervezett Mars- és Jupiter-szondákról.

Mit tapasztaltak a KFKI RMKI kutatói a nagyenergiájú ionokkal kapcsolatban a Naprendszer peremén?

Cikkünkben a Cassini űrszondán levő, magyar részvétellel készült magnetométer és plazma spektrométer legfrissebb eredményeiről számolunk be.

A NASA gammakitörés-kutató és nagyenergiájú csillagászati mesterséges holdja november végén indult, s azóta megszülettek az első eredményei illetve képei.

Egy évvel ezelőtt landolt a Spirit amerikai marsjáró a vörös bolygón, amelyet 20 nap múlva az Opportunity követett. A két küldetés az űrkutatás egyik legnagyobb sikertörténete, amelyből most a leglátványosabb képeket mutatjuk be.

Elkészült egy jelentés, amelynek nyomán ismét feléledt a vita a Hubble-űrtávcső sorsáról.

Manapság a Mars az amerikai Spirit és Opportunity, valamint az európai Mars Express szondák munkája révén a bolygókutatás homlokterében áll. Furcsa, de 40 évvel ezelőtt még sokan azt gondolták, hogy a földiéhez hasonló Élet létezhet rajta. A bizonyítékért először a Mariner-4-et küldték tervezői.

A Holdra telepítendő csillagászati megfigyelőállomás újra és újra felbukkanó érdekes elképzelés.

Elindult a NASA Swift nevű új csillagászati mesterséges holdja, amely két évig gamma-felvillanásokat fog megfigyelni.

A Spirit furcsa szemcsézetű kőzeteket elemez a Columbia-hegynél. Eközben az Opportunity visszafordul, mivel az eredeti útvonalon nem jut ki a kráterből.

Beszélgetés Bálint Tiborral, a JPL munkatársával.

Kína jelenlegi tervei szerint körülbelül 500 millió jüant (nagyjából 60 millió USA dollár) szándékozik arra fordítani, hogy a „Sarkvidéki Kutatások Intézete” nevű kínai tudományos és ismeretterjesztő szervezettel együttműködve, az elkövetkező három évben felújítsák a meglévő két sarkvidéki kutatóbázisukat előkészítve ezzel a harmadik állomás felépítését az Antarktiszon.

Az ESA XMM-Newton röntgencsillagászati mesterséges holdjával amerikai kutatók vezetésével két galaxishalmaz ütközésének látványos következményeit figyelték meg.