A Szaturnusz-rendszert vizsgáló Cassini űrszonda az úttörő Pioneer-11 és a méltán híres Voyager-ikrek utazását idézi fel bennünk. Milyen eredményeket értek el a gyűrűs bolygót korábban vizsgáló bolygókutató szondák és mi most a feladatuk? Négyrészes sorozatunk ezekre a kérdésekre próbál válaszolni. Az első részben az űrszondák születését, indítását és Szaturnuszig való utazásukat tekintjük át.

A sikeres pályára állás napján 61 felvétel érkezett a gyűrűrendszerről, amelyben igen finom és vékony részletek, valamint eddig soha nem látott, különleges jelenségek figyelhetők meg.

Hét évig tartó hosszú útjának végén, ma hajnalban sikeresen pályára állt a Cassini-Huygens űrszonda-páros a Szaturnusz körül!

A Cassini még csak az első „ujjgyakorlaton” jutott túl, amikor a Szaturnuszhoz vezető úton rápillantott a Phoebe-re, de az izgalom máris tetőfokára hágott. Van is miért: a szonda által küldött képek csodaszépek és beszédesek.

A Cassini-Huygens amerikai-európai űrszondapáros holnap elhalad a Phoebe nevű Szaturnusz-hold mellett.

Elkészült a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titannak az eddigi legrészletesebb térképe. A légköre által eddig eltakart felszín lassan felfedi titkait. S már csak hetek kérdése, hogy a Cassini űrszonda Szaturnusz körüli pályára álljon. Egyre inkább úgy tűnik, a nyár űrkutatási szenzációja a gyűrűs bolygó kutatása lesz.

Az NGC 6302 jelű planetáris köd részletei a Hubble-űrtávcső felvételén

2003 elején a Szaturnusz legnagyobb holdja átvonult a Rák-köd előtt, s ezt a ritka égi eseményt a Chandra röntgencsillagászati mesterséges holddal megfigyelték.

A Mars Observer 1992-es elvesztését követően a Mars-program igencsak lelassult. Az egymilliárdos költséggel épített Observer elvesztése súlyos kudarcot jelentett az amerikai űrhivatal számára.

Nemrég fedezték fel a 750-ediket azon üstökösök közül, amelyeket az 1995 decembere óta működő SOHO napkutató szonda képei alapján azonosítottak.

Az űrteleszkóp felvételeiből látványos képet állítottak össze a Tejútrendszer „szomszédjának”, a Nagy Magellán-felhőnek egyik, aktív csillagkeletkezéssel jellemezhető vidékéről.

Hazai idő szerint 6.12-kor minden idők legdrágább bolygókutató szondája befejezte 96 perces fékezését, s pályára állt a hatalmas gyűrűrendszerrel övezett gázóriás körül.

A NASA egyik földmegfigyelő mesterséges holdján működő program automatikusan észlelte, hogy egy vulkán működésbe kezdett. Az alkalmazott módszernek nagy jövője lehet az űrkutatásban.

A NASA Chandra röntgencsillagászati holdjával egy régmúlt látványos égi jelenség - még mindig látványos - maradványát vizsgálták.

A Spitzer Űrtávcső szerves anyagokra bukkant távoli, fiatal csillagok körüli porkorongokban. Ezek minden bizonnyal születő bolygórendszerek helyszínei.

A NASA Spirit és Opportunity marsjáróinak lejárt a névleges élettartama, de mindkettő jó állapotban van, így akár az év végéig is folytathatja a munkát.

Az ESA támogatásával készült műszerrel figyelik a hegymászók egészségi állapotát egy most folyó expedíció során.

Az oroszok már 1992-ben el szerették volna indítani a Marsz-8 űrszondát, melyen a tervek szerint két leszállóegységet, két penetrátort, egy légköri ballont és egy rovert kellett volna a Marsra juttatnia. A lassú építkezés, a kiadások miatt a szonda csak csúszott. A program tervezett neve így Marsz ’94 lett.

Egy magányos francia felfedező közel négy éve tartó utazása az északi sarkvidéken lassan a végéhez közeledik.

A Chandra röntgencsillagászati hold legújabb képén egy szupernóva-maradvány látható, amelyben különösen nagy a magnézium mennyisége.