A JAXA japán űrügynökség gyorshírben jelentette, hogy ma megérkezett az Itokawa kisbolygó 20 km-es körzetébe a Hayabusa űrszonda.

A Hubble Űrtávcső (HST) helyzetét stabilizáló három giroszkóp egyikét leállították. A „tartalékos” üzemmódtól az űrteleszkóp szolgálati idejének növekedését remélik.

Még néhány hét, és fontos szakaszához érkezik a japán űrkísérlet, amelynek végső célja anyagmintát gyűjteni az Itokawa kisbolygóról, s azt elhozni a Földre.

Aug. 12. (péntek), 15.15: Egy bő 15 perces folyamat eredményeként kinyíltak a Mars-orbiter napelemszárnyai és ezzel az MRO megkezdi hét hónapos utazását a vörös bolygó felé!

A JAXA japán űrügynökség bejelentette, hogy a nemrég felbocsátott Szuzaku (Astro-E2) röntgencsillagászati hold fő műszere meghibásodott.

Megtörtént az, amire már régóta számítottak a szakemberek: a Plútónál nagyobb és távolabbi égitestet találtak a Naprendszerben. A felfedezéstől nemhogy 10-re emelkedett volna, inkább nyolcra csökken a nagybolygónak tekintett égitestek száma.

A Mira Ceti kettőscsillag-rendszerben a fehér törpe komponens anyagot „lop” vörös óriás társától. A Chandra röntgenfelvételén mindez jól kivehető.

A két évig működő szovjet Gamma Obszervatórium a nagyenergiájú asztrofizika területén végzett méréseket.

Az amerikai Discovery űrprogram Deep Impact szondája a legújabb tervek szerint további üstököst vizsgálhat.

Sorra jelennek meg a felvételek a Deep Impact "lövedékének" becsapódásáról...

Legutoljára Japánnal kapcsolatban a Szuzaku műszerhibája volt a hír, ám a jövőben több új műhold is indul a felkelő nap országából, azokon a kutatási területeken, ahol a távol-keleti ország hagyományosan erős.

A Naprendszer-kutatás jelentős eseményéről „első kézből” értesülhetünk.

A japán űrszonda több mint két éve indult, s néhány héten belül az Itokawa kisbolygó körüli pályára fog állni.

Évtizedek óta tervezték, de nem volt rá pénz. Hol elfogadták, hol törölték a programját. Mára azonban már szinte biztos, hogy elindul. A New Horizons – Pluto-Kuiper Express űrszonda építése befejeződött, jelenleg a tesztelések folynak.

A Cassininak talán még a Titannál is látványosabb – és legalább olyan titokzatos – célpontja volt a napokban, az Enceladus.

A Cassini folytatja útját a Szaturnusz holdjai és gyűrűi között. Legutolsó fotótémája a Hyperion hold volt.

A Mariner–4 40 éve (1965. július 14-én) repült el a Mars mellett és elsőként készített felvételeket a vörös bolygó felszínéről. A Föld nevű bolygó lakói első alkalommal vethettek közeli pillantást a Marsra.

A rossz idő miatt többszöri halasztás után, hazai idő szerint ma hajnalban rendben startolt Japánból az Astro-E2 csillagászati műhold. A műhold sikeresen levállt a hordozórakétáról és első jeleit vette a santiagói követőállomás.

A Cassini szonda legutóbbi képein kettős felfedezés látható: a Titan egy feltételezett szénhidrogén tava és az azt tápláló felhők.

Az amerikai Deep Impact szonda becsapódó egysége telibe találta a Tempel-1 üstökös magját.