A japán Hayabusa-2 űrszonda által elsőként lebocsátott két egység elérte a Ryugu kisbolygó felszínét.
A japán Hayabusa-2 űrszonda által elsőként lebocsátott két egység elérte a Ryugu kisbolygó felszínét.
Az izgalom fokozódik: a japán Hayabusa-2 szonda a tervek szerint egy hónapon belül lebocsátja három apró egységét a Ryugu kisbolygó felszínére.
A Hubble-űrteleszkópnak nincs szüksége időgépre ahhoz, hogy a távoli múltba utazzon.
A Nemzeti Akadémiák tanulmánya összefoglalja a NASA intézkedéseit a szomszédos égitestek védelme érdekében, egyúttal megjelöli, ahol a NASA erőfeszítései nem elegendők.
Kína decemberben indítja a Csang’e–4 szondát a Holdhoz, az űrkutatás történetében először terveznek sima leszállást a Hold túlsó oldalán.
A HaloSat a közelmúltban a Nemzetközi Űrállomásról pályára állított CubeSat, amely a Világegyetem hiányzó anyagának kereséséhez végez méréseket.
Sok adatból váratlan érdekességek is előbukkanhatnak. A Tejútrendszer milliárdnyi csillagát felmérő Gaia űrszonda újabb meglepetéssel szolgált.
A marsi légkör teljes elektrontartalmát vizsgálva, a helytől, évszaktól és naptevékenységtől függő változásokat elemezve megállapították, hogy a bolygó atmoszférája komplex, de egységes rendszert alkot.
A bécsi Természettudományi Múzeum látványos kiállításon mutatja be a kiemelkedően sikeres Rosetta program kapcsán magát a programot és általában véve az üstökösök megfigyelésének, kutatásának történetét.
Végeztek a TESS műholdon a berendezések ellenőrzésével. A NASA áprilisban indított legújabb űrtávcsöve készen áll a munkára.
Sem a kifogyóban levő üzemanyag, sem az egyik működésképtelen hajtóműfúvóka nem akadályozza a NASA exobolygókereső űrtávcsövét a munka folytatásában.
Az ideiglenesen befogott és a Föld körül keringő apró, természetes égitestek nemcsak tudományos szempontból izgalmasak, hanem a jövő űrrepülései célpontjai is lehetnek.
Két amerikai űrszonda közeledik egy-egy kis égitesthez – az egyik a Naprendszer belső részén, a másik tőlünk nagyon messze.
Augusztus végén a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) szakmai kirándulást szervezett a bécsi Rosetta kiállítás meglátogatására.
A marsi por felszín és légkör közötti éves ciklusában becslések szerint mintegy 3 milliárd tonna por vesz részt. A por fő forrása a Medusa-sánc.
A Naprendszert kutató űrszondák adását vevő mélyűri követőhálózat legrégebbi és legjelentősebb létesítménye a Mojave-sivatag kaliforniai részén az űrfelvételen is látható.
A NASA és partnerei töretlenül bíznak abban, hogy a Webb-űrtávcső a legutóbbi költségvetési és időzítési problémák ellenére végül mégiscsak kijut a világűrbe. Eközben az utódján is gondolkoznak.
Az első küldetés egy kettős kisbolygóhoz, amely egyben Európa hozzájárulása egy nagyszabású bolygóvédelmi kísérlethez.
A Medusa-sánc (Medusae Fossa) formációt egy szupervulkán kitörése hozhatta létre mintegy 3 milliárd évvel ezelőtt.
A szenzációs felfedezést az európai Mars Express űrszonda MARSIS radarjával tették. A „tó” a Mars déli pólusvidékén, a felszín alatt lehet.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu