Az előzetesen az „évszázad üstökösének” kikiáltott égitest, ahogy a Hubble-űrtávcső látta májusban.
Az előzetesen az „évszázad üstökösének” kikiáltott égitest, ahogy a Hubble-űrtávcső látta májusban.
Röntgencsillagászati műholdakkal 26 új feketelyuk-jelöltet azonosítottak az Androméda-galaxisban.
Egy új tanulmány szerint a Szaturnusz holdjának kérge alatt akár folyékony óceán is húzódhat(ott).
A NASA Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) szondájának méréseiből megbecsülték, évente mennyi új becsapódási kráter keletkezik a bolygó felszínén.
Az exobolygó-kutató amerikai űrtávcső második elromlott lendkereke lehetetlenné teszi a pontos térbeli irány beállítását. A NASA még nem adta fel, de félő, hogy a sikeres űreszköz már nem tudja folytatni eredeti munkáját.
Ahogy várható volt, elfogyott az európai infravörös űrteleszkóp detektorait hűtő anyag. A Herschel közel három és fél év aktív működés után befejezte űrcsillagászati pályafutását.
Ekkora összeget tartalmaz a NASA 2014-re szóló költségvetésének tervezete. Mit szeretnének, és mit lehet ebből megvalósítani? Kisbolygó-befogási projekt indulhat?
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén dolgozó AMS berendezés most közölt első eredményei még nem tekinthetők végleges válasznak, de nagyon biztatóak.
A távolba szánt űrszondák elektromos energiatermelését szolgáló radioaktív termoelektromos generátorokba való plutónium-238-at ismét elkezdhetik előállítani az Egyesült Államokban. A technika készen áll, pénz még kell.
Megszülettek a mikrohullámú háttérsugárzás vizsgálatára készült európai űrszonda, a Planck első kozmológiai eredményei.
Vannak, akik némi fantáziával ezt képzelik bele a Hubble-űrtávcső képén látható kölcsönható galaxispárba.
Egy friss tanulmány szerint kicsit alábecsülték a Kepler-űrtávcső által megfigyelt csillagok, így a körülöttük keringő fedési exobolygók méretét is.
Négy évvel az utolsó javítás után a legendás űrteleszkóp rendben, komolyabb hibák nélkül teszi a dolgát.
A Cassini radaros mérései – és egy nagy adag becslés – alapján elkészítették a Szaturnusz legnagyobb holdjának globális domborzati térképét.
A Cassini-űrszonda felvételei jelentik az első közvetlen bizonyítékot, hogy az óriásbolygó gyűrűibe időnként „beleszaladnak” a meteorok.
A Herschel-űrtávcsővel felfedezett távoli galaxisban több mint kétezerszer gyorsabban fejlődtek a csillagok, mint most a mi Tejútrendszerünkben.
A NASA asztrofizikai célú Explorer programjában 2017-es indításra most kiválasztott TESS exobolygókat keres, az űrállomásra kerülő NICER pedig az égi röntgenforrások változékonyságát méri majd.
A STEREO-B űrszonda március közepén készült felvételén egyszerre látszik a napkorona egy részlete, a hatalmas csóvával rendelkező PANSTARSS üstökös, és bolygónk fényes foltja is.
Még egy darabig nem is repül a következő óriás űrteleszkóp, a James Webb-űrtávcső, de a – meglehetősen elhúzódó – fejlesztése és építése már eddig is vezetett olyan technológiai újításokhoz, amelyek jobbá tehetik életünket a Földön.
Minden eddiginél rövidebb, 2,4 órás keringési periódusú kettős rendszert találtak az XMM-Newton űrtávcső segítségével.
Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu