1965-ben már mindenki Hold-lázban égett, a NASA mégis a Nap megfigyelésére küldött egy egész szondasorozatot. A Pioneer program holdszondái után a Pioneer-6 Nap körüli pályára indult, a bolygóközi tér megismerésére.
Rangos innovációs díjjal tüntették ki a Goodyeart a NASA-val közösen kifejlesztett „rugós” kerékabroncsért. A kutatók által kifejlesztett abroncs energiatakarékos és defektbiztos.
...ára. Egy friss bizottsági jelentés szerint 1,5 milliárd dollárral többe kerülhet, mint eddig tervezett, amúgy is rekordnagyságú költsége. Az űrteleszkóp felbocsátása is csúszhat.
...tele van érdekes infravörös forrásokkal. A tavaly decemberben indított amerikai csillagászati műhold július 17-re végzett az első teljes égfelmérésével, de folytatja munkáját.
Csillagászok a Herschel infravörös űrteleszkóppal végzett mérések révén kimutatták, hogy a csillagkeletkezési ráta, azaz a csillagok keletkezésének üteme 11 milliárd évvel ezelőtt volt a csúcspontján.
A Voyager szondák a tudomány kedvenc kuriózumai. Idén nyáron mérföldkőhöz ért az egyikük: belépett a Naprendszert a csillagközi tértől elválasztó tartományba.
1995 és 2007 között egy röntgenforrás folyamatosan fényes állapotban volt. Lehet, hogy a megfigyelt objektum egy fekete lyuk, mely állandóan nyelte el a környezetéből bezuhanó anyagot.
Eddig még nem látott, mintegy 50 ezer fényévnyi kiterjedésű, a nagyenergiájú röntgen- és gamma-tartományban sugárzó alakzatot fedeztek fel a Fermi-űrtávcsővel.
Ez azt jelenti, hogy tőlünk nézve mindkét exobolygó átvonul a csillaga előtt, s eközben kis fényváltozást okoz. Sőt lehet, hogy van ott egy harmadik is.
A Brémában most zajló űrkutatási kongresszuson szóba került a nagyenergiás asztrofizika és a lehető legnagyobb felbontást nyújtó rádió-interferometria (űr-VLBI) is.
Vihar előtti csend: a Tejútrendszerben egy rejtélyes sötét felhőben több száz csillagmag bújik meg a kíváncsi tekintetek elől. Ezek életük jelentős fordulópontján tartanak: épp nagy tömegű csillagokká fejlődnek.