Sok adatból váratlan érdekességek is előbukkanhatnak. A Tejútrendszer milliárdnyi csillagát felmérő Gaia űrszonda újabb meglepetéssel szolgált.

A marsi légkör teljes elektrontartalmát vizsgálva, a helytől, évszaktól és naptevékenységtől függő változásokat elemezve megállapították, hogy a bolygó atmoszférája komplex, de egységes rendszert alkot.

A bécsi Természettudományi Múzeum látványos kiállításon mutatja be a kiemelkedően sikeres Rosetta program kapcsán magát a programot és általában véve az üstökösök megfigyelésének, kutatásának történetét.

Végeztek a TESS műholdon a berendezések ellenőrzésével. A NASA áprilisban indított legújabb űrtávcsöve készen áll a munkára.

Az ESA Egyesült Királyságban épülő marsjárója 2021 tavaszán érkezhet a vörös bolygóra. Ötletpályázaton választják ki, mi legyen a neve.

Az ESA archívumában mostantól elérhető minden nagyfelbontású kép és a hozzájuk tartozó adathalmaz a Rosetta úttörő küldetéséről.

Folytatódik a holdprogram, a nem túl távoli tervek között újabb célpontként a Mars, sőt a Jupiter is szerepel.

Egy nem is olyan régi világnap, amely a kisbolygó-becsapódások veszélyeire igyekszik felhívni a figyelmet, az 1908-as Tunguz-esemény 110. évfordulóján.

A japán űrszonda megközelítette célpontját, a Ryugu kisbolygót, amelyet először tüzetesen megvizsgál, majd 2020-ra mintát hoz belőle a Földre.

A Theseus, a Spica és az EnVision a három jelölt, amelyek közül 2021-ben kiválasztják az ESA Cosmic Vision programja következő küldetését a közepes méretkategóriában.

A NASA és partnerei töretlenül bíznak abban, hogy a Webb-űrtávcső a legutóbbi költségvetési és időzítési problémák ellenére végül mégiscsak kijut a világűrbe. Eközben az utódján is gondolkoznak.

Az első küldetés egy kettős kisbolygóhoz, amely egyben Európa hozzájárulása egy nagyszabású bolygóvédelmi kísérlethez.

A Medusa-sánc (Medusae Fossa) formációt egy szupervulkán kitörése hozhatta létre mintegy 3 milliárd évvel ezelőtt.

A szenzációs felfedezést az európai Mars Express űrszonda MARSIS radarjával tették. A „tó” a Mars déli pólusvidékén, a felszín alatt lehet.

Az Európai Űrügynökség (ESA) július eleji konferenciáján a Puli csapat két taggal képviseltette magát.

A Tejútrendszerben már ismert összetételű port fedeztek fel egy, a Földtől tizenegy milliárd fényévre lévő galaxisban.

Júniusban születésének 100. évfordulóján Moszkvában emlékeztek a szovjet–orosz űrkutatás ikonikus alakjára.

A néhány hónappal ezelőtt közzétett 2020. májusi indítási dátumhoz képest újabb majdnem egy évet csúszik a James Webb-űrtávcső (JWST) startja.

2022-ben indul a Jupiter és jeges holdjai felé, de már készül az európai JUICE űrszonda.

Brit bolygókutatók dűnéket kerestek és találtak a Plútó felszínén, a metánjég szél kialakította fodrozódásaira a Szputnyik-síkság pereme környékén bukkantak rá.