Két röntgencsillagászati mesterséges hold, az amerikai Chandra és az európai XMM-Newton adatai alapján a kutatók egy olyan galaxist fedeztek fel, amelynek a közepén levő, százmilliónyi naptömegű fekete lyuk épp a közelmúltban "falt fel" egy túl közel került csillagot.

Bár a hét éve működő első űr-VLBI mesterséges hold, a japán HALCA a vele együtt dolgozó földi rádiótávcső-hálózattal együtt valószínűleg a legköltségesebb űrcsillagászati programok egyike volt, mégis sikerült hazai kutatóknak is bekapcsolódnia a programba.

Pontosan 7 évvel ezelőtt, 1997. február 12-én bocsátották Föld körüli pályára Japánból a HALCA rádiócsillagászati mesterséges holdat. A „születésnap” alkalmából induló sorozatunkban először bemutatjuk az űr-VLBI technikát.

A 2003. december 25-én Mars körüli pályára állt európai keringőegység kiváló minőségű színes felvételén a Valles Marineris részlete látható.

A NASA törölte az űrrepülőgép-programból a Föld körül keringő Hubble-űrtávcső utolsó tervezett karbantartását. Szakértők szerint a felbecsülhetetlen értékű eszköz 2007-2008-ig maradhat működőképes.

A Marsra vasárnap hajnalban leszállt amerikai marsjáró elküldte első színes felvételeit a környező mars-vidékről. Közben a NASA vezetője bejelentette: a leszállás helyét Columbia Emlékállomásnak fogják nevezni.

Nem sokkal ezelőtt zárult a NASA Stardust programjának sajtótájékoztatója. Cikkünkben az űrszonda első eredményeiről olvashatnak, és megtekinthetik az első felvételeket is.

A mars-invázió miatt az utóbbi napokban, hetekben - részben talán észrevétlenül - több új rovattal gazdagodott portálunk. Az alábbiakban segítséget találnak a hatékonyabb kereséshez.

A Stardust (Csillagpor) űrszonda még 1999 februárjában indult közel 3,22 milliárd kilométeres utazására, melynek célját – a Wild 2 üstököst – 2004 január 2-án éri el. Ezen a napon – a történelemben előszőr – mintákat gyűjt az üstökös kiáramló anyagából, majd visszahozza azt a Földre, - ahová 2006-ban érkezik.

Bár a közvélemény érdeklődött a Mars iránt, az első űrszondák indításának (a hatvanas évek elején) leginkább politikai okai voltak, - mint a legtöbb űrszondának az űrverseny idején.

Az űr-VLBI rádiócsillagászati technika hét éve működik, a japán HALCA mesterséges holdon elhelyezett rádióteleszkóp és a vele együtt dolgozó földi rádiótávcső-hálózat révén. Természetesen már tervezik az űr-VLBI holdak második generációját is.

Hét éve szolgálja a rádiócsillagászokat a világ első űr-VLBI mesterséges holdja, a japán HALCA. Röviden bemutatjuk, hogy hogyan működik és milyen érdekes eredményeket értek el vele.

Számos kutató az eddigi legizgalmasabb marsi képekként értékeli az Opportunity marsjáró által lefényképezett sziklákat, ugyanis finom, vékony rétegzettség látható rajtuk. Nagy esély van arra, hogy ezek lesznek az egykori vízborítás eddigi legkomolyabb bizonyítékai.

Megtörtént a Spirit marsjáró első talajelemzése. A kutatók meglepetésére úgynevezett olivin ásványok vannak jelen, amelyek tipikusan vulkáni eredetű kőzetekben fordulnak elő, és víz jelenlétében viszonylag gyorsan elmállanak.

Pár napja már beszámoltunk arról az űrkutatás-történeti pillanatról, amikor a Stardust űrszonda úgy robogott át a Wild-2 üstökös kómáján, hogy közben – első alkalommal – részecskéket gyűjtött be. A NASA-JPL munkatársai – az elrepülés adatainak elemzése után - a közelmúltban a megközelítés újabb – viharos – részleteiről számoltak be.

A január 5-én közép-európai idő szerint 18 órakor megtartott sajtótájékoztatón a NASA bemutatta az első 3D-s képet a leszállóhely környékéről.

Az emberiség követei közel 32 éve hoztak utoljára mintát egy másik égitestről. Nem sokkal ezelőtt a Stardust űrszonda nagyon közel jutott ahhoz, hogy végre újból ilyesmiről számolhassunk be.

1989-ben George Bush amerikai elnök a következő szavakat mondta: „Meggyőződésem, hogy az Apollo-11 holdraszállásának 50. évfordulóján az amerikai zászlónak ott kell lobognia a Marson is.” Ezzel meghirdette az emberes Mars-programot.

Karácsony előtt a NASA bemutatta az új infravörös űrtávcső első tudományos célú felvételeit. Egyúttal a korábban SIRTF névre "hallgató" űreszközt átkeresztelték Lyman Spitzer Űrtávcsőnek.

A Vörös Bolygó kutatásában igen aktív évnek ígérkezik a 2004-es. Három szonda a felszínről, három pedig bolygó körüli pályáról vizsgálja a vörös bolygót. Ennek apropóján most – háttéranyagnak szánt - cikksorozatban tekintjük át, milyen lépéseket tett eddig az emberiség a Mars meghódításáért.