Január 17-én (közép-európai idő szerint az esti órákban) indulhat el Floridából az első űrszonda az utolsó, helyszíni eszközökkel még nem kutatott bolygó, a Plútó felé. Az út a fagyott világig kilenc és fél évig tart.
A Spitzer-űrtávcső még nem olyan régi és ismert darab, mint a Hubble, ám az infravörös csillagászok hamarjában a szívükbe zárták. És most mi magyarok is a szívünkbe zárhatjuk, mert egy honfitársunk jelenthetett be általa új eredményeket.
A legújabb röntgencsillagászati hold, a japán Szuzaku nemrég észlelési lehetőséget hirdetett a világ csillagászai számára. Eközben az első próbamegfigyelések eredményeiből is közzétettek néhányat.
Egy új számítógépes szimuláció szerint egy születő csillag tömege - ezáltal életútja és élettartama is - már a legelején eldől. A környezetében uralkodó turbulenciák miatt a csillag később már nem tud anyagot vonzani magához.
Korábban mi is hírül adtuk, hogy nagyfelbontású marsfelvételeken megtalálni vélték a szerencsétlenül járt amerikai Mars Polar Lander nyomát. Most kiderült, hogy a szonda mégsincs meg!
A legfrissebb értesülések szerint bizonytalan, hogy rendbe tudják-e szedni a kisbolygókutató szondát a visszaindulásig. A mintavétel sikere is kétséges.
Az Itokawa kisbolygótól eltávolodó japán szonda, miután minden bizonnyal sikerült anyagmintát szereznie, ezúttal váratlan rázkódást produkált. Az űreszközt biztonsági üzemmódba kapcsolták, a jelenséget vizsgálják.
Jó rég volt már, amikor a csillagászoknak földrészneveket kellett kitalálniuk egy újonnan felfedezett égitesten a Naprendszerben. A Cassini vizsgálatai nyomán most ez a nemes feladat hárult a kutatókra: a Titan felszíni formáinak kerestek és találtak neveket.
November 12-én a japán Hayabusa űrszonda sikerrel megközelítette az Itokawa kisbolygót és annak felszínére eresztette a MINERVA nevű miniatűr leszálló egységet.
A Hubble-űrtávcső segítségével a Naprendszer 9. nagybolygója (?) mellett két újabb, a Charonnál kisebb, és távolabbi pályán keringő kísérőt fedeztek fel.