Január 17-én (közép-európai idő szerint az esti órákban) indulhat el Floridából az első űrszonda az utolsó, helyszíni eszközökkel még nem kutatott bolygó, a Plútó felé. Az út a fagyott világig kilenc és fél évig tart.

A Spitzer-űrtávcső még nem olyan régi és ismert darab, mint a Hubble, ám az infravörös csillagászok hamarjában a szívükbe zárták. És most mi magyarok is a szívünkbe zárhatjuk, mert egy honfitársunk jelenthetett be általa új eredményeket.

A legújabb röntgencsillagászati hold, a japán Szuzaku nemrég észlelési lehetőséget hirdetett a világ csillagászai számára. Eközben az első próbamegfigyelések eredményeiből is közzétettek néhányat.

Elkészült a Titan első névanyag-csokra. A Szaturnusz Titan nevű, narancs ködbe burkolódzó holdját lassan felderíti a Cassini űrszonda radarja.

A tervezett élettartamát jócskán túlélt, sikeres japán HALCA rádiócsillagászati mesterséges holdat november 30-tól már nem működtetik tovább.

Egy új számítógépes szimuláció szerint egy születő csillag tömege - ezáltal életútja és élettartama is - már a legelején eldől. A környezetében uralkodó turbulenciák miatt a csillag később már nem tud anyagot vonzani magához.

A japán kisbolygókutatató szondának a jelek szerint a legújabb, és valószínűleg utolsó kísérlet alkalmával mégis sikerült begyűjtenie a kisbolygóport.

Nem ment tökéletesen az Itokawa kisbolygó első „éles” megközelítése a japán Hayabusa űrszondának.

A lassan csordogáló információk szerint a Hayabusa űrszondáról levált MINERVA egység végül tényleg nem érte el az Itokawa kisbolygó felszínét.

Korábban mi is hírül adtuk, hogy nagyfelbontású marsfelvételeken megtalálni vélték a szerencsétlenül járt amerikai Mars Polar Lander nyomát. Most kiderült, hogy a szonda mégsincs meg!

A Földet majdan megközelítő kisbolygóról - hitelesebben...

Szinte biztos, hogy a japán szonda már nem tudja elérni az eredetileg tervezett, Föld felé vezető pályáját. A legfrissebb híreket ismertetjük.

A legfrissebb értesülések szerint bizonytalan, hogy rendbe tudják-e szedni a kisbolygókutató szondát a visszaindulásig. A mintavétel sikere is kétséges.

Ami a Cassini korábbi adataiból már sokak számára nyilvánvaló volt, most bebizonyosodott: az Enceladuson gejzírek vannak.

Megkezdődött a Venus Express tudományos eszközeinek a tesztelése és kalibrációja. A VIRTIS detektorral a Földről is készítettek méréseket.

Az Itokawa kisbolygótól eltávolodó japán szonda, miután minden bizonnyal sikerült anyagmintát szereznie, ezúttal váratlan rázkódást produkált. Az űreszközt biztonsági üzemmódba kapcsolták, a jelenséget vizsgálják.

A zavaros cím a japán JAXA űrügynökség legfrissebb, hasonlóan furcsa beszámolóját olvasva jutott a tudósító eszébe.

Jó rég volt már, amikor a csillagászoknak földrészneveket kellett kitalálniuk egy újonnan felfedezett égitesten a Naprendszerben. A Cassini vizsgálatai nyomán most ez a nemes feladat hárult a kutatókra: a Titan felszíni formáinak kerestek és találtak neveket.

November 12-én a japán Hayabusa űrszonda sikerrel megközelítette az Itokawa kisbolygót és annak felszínére eresztette a MINERVA nevű miniatűr leszálló egységet.

A Hubble-űrtávcső segítségével a Naprendszer 9. nagybolygója (?) mellett két újabb, a Charonnál kisebb, és távolabbi pályán keringő kísérőt fedeztek fel.