Hivatalos nevet kapott egy kisbolygó holdja, amelyik az első kisbolygó-eltérítő űrküldetés célpontja lesz.

A hold távolodása a Szaturnusztól nem meglepő, az viszont igen, hogy ezt az eddig számítottnál százszor gyorsabban teszi, alátámasztva egy új elméletet.

Amerikai planetológusok a Phobos hőmérsékletének változásaiból próbáltak a hold összetételére és eredetére következtetni. A vita továbbra sem dőlt el.

...késik tovább a James Webb-űrtávcső felbocsátása. Nem tudják tartani a 2021 márciusára tervezett startot.

Az InSight robotkarjával eddig a HP3 kísérlet elakadt „vakondját” próbálták segíteni. Pedig árokásásra is használhatnák.

Három űrtávcső mérései alapján talán finomítani kell a Világegyetem tágulásának jelenleg elfogadott képén.

Az ESA és a JAXA Merkúr felé tartó BepiColombo szondájának Föld melletti elrepülése során végzett mérések igazolták, hogy a szonda műszerei kifogástalanul működnek.

Évekig tartó tervezés és kísérletek után körvonalazódnak a Marsról 2026-ban talajmintát hozó rakéta és a küldetés részletei.

A NASA OSIRIS-REx szondájával sikeresen végrehajtották a két próba közül az elsőt az augusztusra tervezett mintavétel előtt.

Az Apollo–13 repülésének évfordulója alkalmából tett közzé a NASA két filmet a hordozórakéta Holdba csapódásáról.

Júniusban számoltak be a napkutató SOHO műhold 25 éves történetében felfedezett négyezredik üstökösről.

Egy fantasztikusnak tűnő ötlet értelmében még egyszer szervizelni lehetne a Hubble-űrtávcsövet. Az érdekes terv technikailag életképesebb, mint anyagilag.

Kína közzétette új űrállomása kiépítésének menetrendjét és új űrhajósjelölteket válogattak.

Nevet kapott a NASA épülő infravörös űrtávcsöve, a Hubble- és a James Webb-obszervatóriumok utódának szánt WFIRST.

A Merkúr történetétől a belső szerkezetén és felszínén át a kozmikus környezetéig számtalan kérdésre várnak választ a szakemberek a BepiColombo szondától. Egyelőre türelemmel kell várniuk.

Nemrég tette közzé az USGS a Hold legújabb, részletes, 48 kőzettípust ábrázoló geológiai térképét.

Lényegében ez fog történni az ESA Solar Orbiter űrszondájával, amely a számítások szerint, szerencsés véletlen folytán áthalad a C/2019 Y4 (ATLAS) üstökös csóváján.

A hőskorban a Hold és a Mars évtizede jellemezte a NASA bolygókutatási programját, a Mars még egyszer visszatért, összességében viszont kiegyenlítettebbé és sokoldalúbbá vált a kutatás.

Ez lesz a júliusban a Mars felé induló kínai űrszonda neve. Az előkészületek rendben zajlanak, és egyre többet lehet tudni a küldetésről.

Sajnálni persze nem kell, az európai–japán BepiColombo folytatja hosszú útját végcélja, a Merkúr bolygó felé.