Bármilyen meglepő, a bolygó fogalmát eddig nem definiálták pontosan a csillagászok. Egyszerűen nem volt rá szükség...

Az űrkutatásban úttörő szerepet játszó amerikai fizikus 91 éves volt.

Június 21-én a MESSENGER amerikai űrszonda a Nap felé fordította különleges hővédő pajzsát. Az űrszonda 100 nap múlva halad el a Vénusz mellett.

Júniusban került sor a New Horizons első „bevetésére”. Az űrszonda a fő kisbolygóövön történő áthaladása során lencsevégre kapta a 2002 JF56 jelű kisbolygót.

Nyilvánosságra hozták az Akari (felbocsátás előtti nevén ASTRO-F) japán infravörös csillagászati mesterséges hold első képeit.

Új szakaszába lépett az új amerikai Mars-szonda, a Phoenix indításra történő előkészítése. A mérnökök a kész vázra megkezdik az alrendszerek felszerelését, hogy 2007 augusztusában minden gond nélkül kerülhessen sor a küldetés indítására.

A marsi vízzel kapcsolatos fordulatos vita nem csillapodik. Ezúttal az Apollo program eredményei látszanak a tudósok segítségére sietni, igaz ezúttal a víz tagadóinak adva érveket.

Immár másodszor sikerült új életet lehelni az 1999 óta pályán levő amerikai FUSE mesterséges holdba.

Sikeresen startolt Japán első infravörös csillagászati mesterséges holdja, az ASTRO-F.

Ilyen címek a bulvársajtóban olvashatóak időnként, most mégis kölcsönvettük, mert szóról szóra igaz: ma 40 éve szállt le az első ember építette űreszköz (a Luna-9) a Holdon.

Bár tudományos kutatásokra egyre kevésbé szeret költeni a NASA, úgy tűnik, a Dark Energy Space Telescope mégis megépülhet.

Pontosan hat hónappal ezelőtt, 2006. január 19-én indult útnak a több mint két évtizede megvalósítani tervezett Plútó-szonda, a New Horizons. Érkezéséig „már csak” kilenc évet kell várni, s bár csak akkor várhatóak a legnagyobb tudományos felfedezések, azért ez a fél év sem volt eseménytelen.

Hivatalosan is nevet kapott a Plútó 2005-ben, a Hubble-űrtávcsővel felfedezett két parányi kísérője.

A tekintélyes Science magazin különszámot szentelt a Hayabusa űrszondának, ahol a kutatók az Itokawa kisbolygóra vonatkozó eredményeiket közlik.

Az EADS Astrium európai vállalat 317 millió eurós pályázatot nyert. Feladata az Európai Űrügynökség Gaia űrtávcsövének megépítése. Az űrszondát a tervek szerint 2011-ben indítják.

Ritkán foglalkozunk ilyen gyakran egy készülőben levő űrprogrammal. A NASA azonban mindig megtalálja a módját, hogy kisbolygókutató szondájáról szóljanak a hírek...

Bő egy hónappal ezelőtt írtunk arról, hogy a NASA-nál bizonytalanná vált a Dawn kisbolygókutató szonda idei indítása. Most kimondták rá a halálos ítéletet is...

A NASA Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) szondája március 10-én áll a vörös bolygó körüli pályára.

Már 1972-ben, az utolsó holdraszállás után készen állt a technika az első emberes Mars-utazás megvalósítására – állítják sokan. Ám ezzel szemben még napjainkban is sok leküzdendő akadály magasodik a bolygó emberes meghódítása előtt.

Hírportálunk Olvasóinak talán ismerősen cseng Bálint Tibor neve. A JPL és a CalTech munkatársa a közeli és a távoli jövő űrszondáiról tart előadást február 7-én, Budapesten.