A japán Hayabusa űrszonda már csupán 7 km-es távolságból szemléli célpontját. Miközben a felszín részletes feltérképezése rendben halad, egy technikai probléma is felmerült.

Sorozatunk második, befejező részében a CEV űrhajót a világűrbe juttató hordozórakétákkal ismerkedünk meg, összehasonlítva azokat az űrrepülőgép-rendszerrel illetve a korábbi Saturn-5-tel.

„Természetesen” a marsűrhajó terve is megvolt. A rakétafokozatból kialakított Skylab kissé átalakított változata szállíthatta volna a szomszéd bolygóra a legénységet és szolgált volna lakóegységül a Mars körüli pályán maradóknak.

A Bush elnök által bejelentett vízió, amelyet a NASA most vált aprópénzre – legalábbis ami az elképzelést illeti – nem az első, és egy harminc éves vargabetű utáni visszatérés egy régi „vérvonalhoz”. És visszatérés a régi korok álmaihoz.

Belépett a Föld légkörébe és megsemmisült a japán Yohkoh röntgencsillagászati mesterséges hold.

Legutoljára Japánnal kapcsolatban a Szuzaku műszerhibája volt a hír, ám a jövőben több új műhold is indul a felkelő nap országából, azokon a kutatási területeken, ahol a távol-keleti ország hagyományosan erős.

A Naprendszer-kutatás jelentős eseményéről „első kézből” értesülhetünk.

A japán űrszonda több mint két éve indult, s néhány héten belül az Itokawa kisbolygó körüli pályára fog állni.

Évtizedek óta tervezték, de nem volt rá pénz. Hol elfogadták, hol törölték a programját. Mára azonban már szinte biztos, hogy elindul. A New Horizons – Pluto-Kuiper Express űrszonda építése befejeződött, jelenleg a tesztelések folynak.

A Cassininak talán még a Titannál is látványosabb – és legalább olyan titokzatos – célpontja volt a napokban, az Enceladus.

A NASA bemutatta azokat a dokumentumokat, melyek a jövő Föld körüli, illetve a Holdra tartó misszióinak összefoglalását tartalmazzák. A Mars nem kap túl nagy hangsúlyt. Az idő pedig sürget...

Az USA új űrelképzeléseit nagyjából másfél éve jelentette be George W. Bush elnök. Akkor nagyjából egy évet szántak arra, hogy a NASA konkrét formába öntse az elnöki stratégiát, amely most „menetrendszerűen” valóra is vált, fellebentve a fátylat az elképzelésrendszer első szakaszáról.

Az 1950-es években kidolgozott űrprogramot elképzelő három tudós igen nagy gondot fordított rá, hogy a nagyközönség megértse és támogassa az elképzelésrendszert.

Mint arról már hírt adtunk, a Hubble Űrtávcső a 15. születésnapját fantasztikus képekkel ünnepelte. Kis ügyességgel mindenki részese lehet e csodálatos felvételeknek, bámulatos felbontásban.

A JAXA japán űrügynökség gyorshírben jelentette, hogy ma megérkezett az Itokawa kisbolygó 20 km-es körzetébe a Hayabusa űrszonda.

A Hubble Űrtávcső (HST) helyzetét stabilizáló három giroszkóp egyikét leállították. A „tartalékos” üzemmódtól az űrteleszkóp szolgálati idejének növekedését remélik.

Még néhány hét, és fontos szakaszához érkezik a japán űrkísérlet, amelynek végső célja anyagmintát gyűjteni az Itokawa kisbolygóról, s azt elhozni a Földre.

Aug. 12. (péntek), 15.15: Egy bő 15 perces folyamat eredményeként kinyíltak a Mars-orbiter napelemszárnyai és ezzel az MRO megkezdi hét hónapos utazását a vörös bolygó felé!

A JAXA japán űrügynökség bejelentette, hogy a nemrég felbocsátott Szuzaku (Astro-E2) röntgencsillagászati hold fő műszere meghibásodott.

Megtörtént az, amire már régóta számítottak a szakemberek: a Plútónál nagyobb és távolabbi égitestet találtak a Naprendszerben. A felfedezéstől nemhogy 10-re emelkedett volna, inkább nyolcra csökken a nagybolygónak tekintett égitestek száma.