A NASA Deep Impact üstökösszondája elkészítette első felvételét célpontjáról, a Tempel-1 üstökösről.

A rejtvény megfejtése a cikkben olvasható. Segítségül csak annyit: a kép a gamma-sugárzás tartományában készült.

A NASA 18 hónappal meghosszabbította a már több mint egy éve a Marson dolgozó Spirit és Opportunity küldetését.

A Földhöz hasonlóan a Szaturnusz óriásholdján is létrejöhet a pazar jelenség. Ám ha egyszer majd arra járunk, "éjjellátó készüléket" kell használnunk, hogy a szivárványokban gyönyörködhessünk.

A NASA Chandra röntgencsillagászati mesterséges holdjával is megfigyelhető a sarki fény jelensége a Naprendszer legnagyobb bolygójának felsőlégkörében.

Tavaly év végén, december 27-én soha nem látott erősségű kozmikus röntgen- és gammasugár-kitörés érte el a Földet. Okozója a Tejútrendszer távoli vidékén, ötvenezer fényévnyi távolságban levő különleges neutroncsillag volt.

A Markarian 421 jelű kvazár megfigyelése során a Chandra olyan galaxisközi anyagfelhőkre bukkant, amelyek arra utalnak, hogy a „hagyományos” formájú (atomokból, ionokból álló) anyag jelentős hányada a galaxisok közötti térben található.

A Szaturnusz körül keringő űrszonda kitűnő állapotban van, s szorgalmasan küldi az adatokat és a képeket - például a holdrendszer egyes tagjairól.

A Hubble sorsa ismét (és egyre komolyabban) megpecsételődni látszik: a napokban előterjesztett új NASA-költségvetésben egy centet sem terveztek a javítására.

Egy új kutatás szerint a Plútó és a Charon hasonlóan alakulhatott ki, mint több mint négymilliárd évvel ezelőtt a Föld-Hold rendszer. A Kuiper-öv legnagyobb képviselőjébe egykoron egy méretben hasonló nagyságrendű másik kisbolygó csapódhatott.

15 éve állították Föld körüli pályára a modern csillagászat nagyágyúját, a Hubble-űrtávcsövet.

Az elmúlt években egyre több olyan felvétel látott napvilágot, amelyek Naprendszeren kívüli bolygókat mutatnak. Ezúttal egy, a Napunkhoz hasonló csillag körül örökítettek meg egy ilyen égitestet.

A legfrissebb teszteredmények szerint baj van a Tempel-1 üstökös felé haladó amerikai Deep Impact szonda kamerájának élesség-beállításával.

A NASA infravörös űrtávcsövével először sikerült közvetlenül is észlelni két exobolygót.

A NASA Hubble Űrtávcsöve és a Cassini űrszonda együttes mérései alapján vizsgálták a Szaturnuszon a sarki fény jelenségét.

A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda harmadszor közelítette meg a bolygó óriásholdját, a Titant. A képeken az első ismert kráterek, továbbá jégvulkanizmusra utaló alakzatok láthatók.

A Chandra adatai alapján négy kisebb fekete lyukat találtak galaxisunk centrumának közvetlen környezetében.

Ez is csak Amerikában történhet meg (?) - a NASA Chandra röntgenteleszkópjának honlapjáról speciális elektronikus képeslapokat küldhetünk.

Valamivel több mint négy évvel a tervezett indulás előtt már pontosan tudni lehet, milyen műszerekkel szerelik fel a marsjárók következő nemzedékét képviselő Mars Science Laboratory amerikai űrszondát.

A Földön kívüli élet kereséséhez a Naprendszer égitesteit is érdemes célba venni. Van is már néhány ígéretes jelölt: a Mars bolygó mellett a Jupiter holdja, az Europa és a Szaturnusz kísérője, a Titan jöhet szóba.