A szimpátiaszavazás után megvan a NASA nyáron indítandó marsjárójának a neve.

Egy éve bajlódnak az irányítók a Marson levő InSight űrszonda fúrójának bemélyesztésével. Már nem sok lehetőség maradt hátra.

A Hosszú Menetelés–5 decemberi sikeres indításával megvalósíthatóvá váltak Kína nagyratörő, elsősorban erre a rakétára épülő tervei.

A NASA nyáron indítandó marsjárójának nevét kilenc javaslat közül választják ki. Kedd reggelig ön is szavazhat!

A majdani megakonstellációk műholdjainak még csak csekély töredéke kering a Föld körül, a vita máris fellángolt, milyen károkat okoznak a profitot hajszoló cégek a tudományos kutatásnak.

Idén lesz 30 éve, hogy pályára került a NASA és az ESA nevezetes Hubble-űrtávcsöve. A jubileumi évet egy látványos spirálgalaxis-felvétellel kezdik.

Az ISRO napkutató szonda, az emberes űrrepülést előkészítő kísérlet és egy új hordozórakéta bemutatkozása mellett legalább tíz, újdonságot már nem jelentő startot tervez 2020-ra.

10 és 18 év közötti diák vagy? Bővítsd tudásodat és szállj versenybe a nyereményekért a MANT diákpályázatán, amelynek idei témája a Nap. Beadási határidő: február 2.

Egy különös képpel kívánunk boldog karácsonyt olvasóinknak.

Még meg sem oldódott a marsi metán rejtélye, máris itt az újabb talány: a Curiosity mérései szerint az oxigén furcsán viselkedik a Mars légkörében.

Négy tanulmányterv elkészítését finanszírozza a NASA. Jövőre választanak (legfeljebb) kettőt közülük, amelyek a 2020-as évek közepén vagy végén indulhatnának.

Ezúttal az USA Számvevőszéke látja bizonytalannak az új űrtávcső helyzetét és ítéli kétségesnek a jövő tavaszi startot.

Az ASTERIA bizonyította, hogy a CubeSatoknak a csillagászati megfigyelésekben is van létjogosultságuk. Folytatása következik.

Az utolsó simítások vannak hátra a JWST-n, a szakemberek bizakodók. Ugyancsak optimistán várják a WFIRST terveinek végleges jóváhagyását.

A júliusban nyíló kedvező indítási ablakot négy űrszonda is ki szeretné használni, hogy eljusson a Marshoz (és részben a Marsra is).

Egy vizsgálat szerint több mint száz korábban megfigyelt csillagot nem találunk, és ez akár az idegen civilizációk csillagmérnöki tevékenységének a jele is lehetne. De persze erősen kérdéses, hogy így van-e.

A meglepő jelenségnek többféle magyarázata lehet. Talán a kisbolygóról gyűjtendő anyag földi vizsgálata segít eldönteni, helyes-e valamelyik.

A NASA napfizikai zászlóshajója, a Parker Solar Probe első adatkibocsátásának anyagában több meglepő tényre bukkantak a kutatók.

Megkezdődhet a holland–kínai kísérlet az univerzum „sötét korszakából” származó rádiósugárzás detektálására.

Ezt a végleges nevet kapta az ideiglenesen Ultima Thule néven emlegetett égitest, a NASA New Horizons szondája által az év elején megközelített kisbolygó.