Az ESA a Moonlight kezdeményezés keretében műholdas navigációs rendszer létrehozását tervezi a Hold körül.
Az ESA a Moonlight kezdeményezés keretében műholdas navigációs rendszer létrehozását tervezi a Hold körül.
A Vénusz kutatásának nagyszabású tervét jelentette be az ESA: radarokkal és spektrométerekkel a magjától a légköréig vizsgálnák a bolygót.
A Hubble-űrtávcső képén látható NGC 3254 első pillantásra egy szokványos spirálgalaxisnak tűnik.
Az Európai Űrügynökség (ESA) kijelölte tudományos programjainak fő irányait az évszázad közepéig.
Lassan süllyedő héliumtömegek magyarázhatják a Szaturnusz csaknem tökéletesen „egyenesen” álló mágneses terét.
Havi sorozatunk előző részében japán és kínai űrhajósokról, illetve a kínai teherűrhajóról írtunk, most pedig a Holdról és a Naprendszer legtávolabbi „sarkáról” lesz szó.
A Hubble-űrteleszkóp lélegzetelállító képet készített az Abell 2813 (vagy más néven ACO 2813) jelű galaxishalmazról.
A Hayabusa–2 folytatja küldetését, a részben japán BepiColombo úton van a Merkúr felé, három további, a Naprendszer égitestjeit kutató szonda pedig épül.
Kína küldöttsége beszámolt a Hold és a Mars kutatásában elért eredményeikről, elsősorban a Csang’e–5 és a Tienven–1 küldetésekről.
Hétfőn egy pályamódosító manőverrel elhagyata a Bennu kisbolygót az amerikai űrszonda, hogy két és fél év múlva leszállítsa az égitestről begyűjtött anyagmintát.
Amerikai kutatóknak először sikerült feltérképezniük a helioszféra határát, így pontosabban érthetővé vált, mi történik a napszél és a csillagközi szél kölcsönhatásakor.
Több évtizedes szünet után a NASA rövid időn belül nem is egy, hanem rögtön két szondával szándékozik folytatni a Vénusz kutatását.
Egyre gyűlik a por a NASA InSight szondájának napelemtábláin. A szakemberek attól tartanak, hogy a csökkenő áramtermelés egy éven belül megpecsételi a szonda sorsát.
A Juno űrszonda június 7-én alig több mint 1000 km-re repült el a Jupiter (és a Naprendszer) legnagyobb holdja közelében.
Havi sorozatunk előző részében európai űrszállítóeszközökkel foglalkoztunk. Most a Földtől indulva a Holdhoz és a Jupiterhez teszünk képzeletbeli utazást.
Az űrszondák a mérési adatok mellett nemcsak képeket, hanem egyre többször hangokat is közvetítenek. Bemutatjuk a legújabb „termést”.
Négy nappal a Csuzsung marsjáró sikeres leszállása után közzétették az első helyszíni felvételeket is.
Az Ariane–5 aprónak tűnő műszaki problémája miatt akár további hónapokkal is elhalaszthatják a James Webb-űrtávcső startját.
Magyar idő szerint ma éjjel elérte a Mars felszínét a Tienven-1 űrszonda leszállóegysége. Kína a harmadik űrnemzet, amely sima leszállást hajtott végre a vörös bolygón.
Ilyen égboltra vágynak a csillagászok. Legújabban az ENSZ is felkarolta a kezdeményezést.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu