Amíg az ősemberek a kőkorban zsákmányukra vadásztak és barlangokban találtak menedéket Afrikában, addig a távoli Nagy Magellán-felhőben egy, a Napunknál tizenhatszor nehezebb csillag élete egy hatalmas összeomlással ért véget.

Az ESA által üzemeltetett Planck-szonda új teljes égbolttérképeket készített, melyeken többek között korábban ismeretlen csillagkeletkezési területek és eddig nem látott mikrohullámú derengés is megfigyelhető a Tejútrendszer szíve körül.

A Fehér Ház a hét elején nyilvánosságra hozta, mennyit és milyen felosztásban szánna a NASA programjaira 2013-ban. A nagy vesztes a Mars kutatása lehet.

Új infravörös műszerek pásztázzák az eget, ezúttal azonban egészen speciális körülmények között, egy átalakított Boeing-747-es fedélzetére szerelt nagy távcsőről. A NASA sztratoszférában működő obszervatóriuma, a SOFIA egy fiatal, nagytömegű csillagokban gazdag csillaghalmazt örökített meg első útjainak egyikén.

A NASA lekapcsolta a 16 éve működő RXTE műholdját, amivel a neutroncsillagok, fehér törpék és fekete lyukak közeléből érkező röntgensugárzás változásait tanulmányozták.

A NASA exobolygóvadász űrteleszkópjával felfedezett Kepler-20e és Kepler-20f kis kőzetbolygó, de igen forró, a csillagának közvetlen közelében keringő égitest.

Csillagászok a Fermi-űrtávcső segítségével felfedezték, hogy az 1572-es szupernóva maradványa a nagy energiájú gamma-tartományban aktív. A felfedezés jelentős előrelépést jelenthet a kozmikus sugarak keletkezésének megértésében.

A júliusban indított RadioAstron tesztjei rendben haladnak. Egy fényes rádiókvazár megfigyelésével először sikerült interferenciát előállítani a műhold 10 m-es rádióantennája és az effelsbergi 100 m-es rádióteleszkóp között.

A gyakorlatban már a nyáron, de most hivatalosan is végéhez ért a japán infravörös űrteleszkóp működése.

Az elnevezés egy néhány száz méteres kisbolygót takar, amely röviddel éjfél után meglehetősen közel, de még biztonságos messzeségben, a Föld-Hold távolság 85%-ának megfelelő távolságban repül el a Föld mellett.

A második japán kisbolygóminta-gyűjtő űrszonda 2014-ben indulna az 1999 JU3 jelű földközeli kisbolygó felé.

Ma ötven éve repült John Glenn, a legelső amerikai, aki űrhajóval megkerülte a Földet.

A NASA új röntgencsillagászati műholdja, a NuSTAR március közepén indulhat Pegasus-XL rakétával.

A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást tanulmányozó európai szonda nagyfrekvenciás méréseihez használt hűtőanyag elfogyott. Alacsonyabb frekvenciákon még 6-9 hónapja lehet hátra a Plancknak.

Az Univerzum fiatal korából származó ritka galaxisra leltek a csillagászok. A NASA Spitzer- és Hubble-űrtávcsöveinek segítségével kiderült, hogy ez a különös galaxis rettentő falánksággal alakítja csillagokká por- és gázanyagát.

Két újonnan felfedezett, akár tízmilliárd naptömeget is elérő fekete lyuk belsejében öt teljes Naprendszer is elférne.

A 2013-ban indítandó európai asztrometriai űrszonda napvédő ernyőjét először nyitották ki – egyelőre természetesen a Földön.

Az amerikai Kepler-űrtávcső legújabb bolygófelfedezettje csak alig két és félszer akkora sugarú, mint a Föld, és a Naphoz hasonló csillag körül kering.

A Curiosity rovert szállító űrszonda már nem járhat úgy, mint az orosz Fobosz-Grunt, hiszen a Centaur rakéta-végfokozat második begyújtásával kiszabadult a Föld gravitációs terének fogságából.

A 2011-es fizikai Nobel-díjat megkapó kutatók felfedezésüket a Hubble-űrtávcső segítségével tették.