No nem a Plútó és holdrendszere, ahová 2015 júliusában ér el az űrszonda – az már megvan. Utána viszont jó lenne meglátogatni valamit a Kuiper-övben. Még nem tudni, mit...

Új űrcsillagászati mérések alapján ellentmondást találtak a csillaghalmazok elfogadott keletkezési elmélete és megfigyelési adatai között.

A feltételezéshez újabb bizonyítékkal szolgáltak a Cassini-űrszondára a hold mellett való elhaladásai alkalmával végzett rádiómérések.

A Hubble-űrtávcső „szeme láttára” szakadt szét a Naprendszer fő kisbolygóövében keringő egyik apró égitest.

Trupka Zoltán beszélgetése Szabados László csillagásszal, a decemberben indult Gaia asztrometriai űrszonda kapcsán.

A Herschel infravörös űrtávcső adatai szerint a fő kisbolygóöv legnagyobb égitestjének felszínét vízmolekulák hagyják el, méghozzá feltehetően két nagyobb foltból.

„Ébressze” a programban résztvevő magyar űrkutatókkal együtt a Rosetta üstökösszondát január 20-án délután, a Magyar Természettudományi Múzeumban!

Leszállás egy üstökösmagon, két új szonda érkezése a Marshoz, új műholdak és űrszondák: ez (is) áll előttünk ebben az évben.

Pályára állt az Európai Űrügynökség (ESA) legújabb űrcsillagászati szondája, amelynek fő feladata a Tejútrendszer csillagainak minden eddiginél kiterjedtebb és pontosabb felmérése lesz.

Csillagászok nemzetközi csoportja felfedezte a Tejútrendszer legöregebb barna törpéit.

Tucatnyi új, futurisztikus űrkutatási ötlet kidolgozását támogatja a NASA.

Az Arecibo obszervatórium bejelentette, hogy korábbi észlelései között felfedezett egy igen rövid ideig tartó, fényes rádiófelvillanást, amely minden bizonnyal több milliárd fényévnyi távolságból származik.

Az európai üstököskutató űrszonda januári „felébresztése” óta először készített felvételt a Csurjumov–Geraszimenko-üstökösről.

Ahogy egyre több exobolygót fedeznek fel, majdnem úgy szaporodnak a rájuk vonatkozó elképzelések is.

Több szénhidrogén van benne, mint a Föld teljes ismert készlete, hullámai legfeljebb 1 mm-es magasságig „csapnak fel”. Mi az?

A mintegy 12 milló fényév távolságban levő M82 galaxisban felrobbant, január 21-én felfedezett fényes szupernóvát a NASA űrtávcsöveivel is figyelik.

Kritikus pályamódosító manőveren van sikeresen túl a decemberben indult európai űrtávcső.

December 29-én az európai Mars Express az eddigi legszorosabb közelségbe jut a Mars nagyobbik holdjához. Mivel képeket most nem várhatunk, kárpótlásul egy videó, amely az eddigi felvételek alapján készült.

A Swift űrtávcső új katalógusában, nyolc év megfigyelései alapján az eddig ismerteknél sokkal több pontszerű égi röntgenforrás adatait gyűjtötték össze.

Röntgen-űrobszervatórium és gravitációshullám-detektor készül majd az ESA újabb két nagy űrprogramja keretében. Indulásuk 2028-ra és 2034-re várható.