Először sikerült bizonyítani, hogy a nagy tömegű galaxishalmazok közepén elhelyezkedő óriás galaxisok erőteljesen gyarapodnak, mert elnyelik a más galaxisoktól ellopott gázt.

A hét elején nagy várakozás előzte meg a NASA beharangozott sajtótájékoztatóját a „Mars rejtélyének” megoldásáról.

Egy évtized után befejezte működését a japán röntgencsillagászati műhold.

Csillagászok egy olyan elektronfelhőt fedeztek fel, amelyik „hamvaiból támadt fel”, pont mint a mondabeli főnixmadár, miután két galaxishalmaz összeütközött.

A Science magazin különkiadást szentelt a Rosetta űrszonda Philae leszállóegységének első eredményeit bemutató cikkeknek.

A NASA látványos videóján mint a tócsába hulló esőcseppeket mutatják a Fermi-űrteleszkóp által észlelt, a 3C 279 jelű aktív galaxismag kitöréséről tudósító gamma-fotonokat.

Ahogy csordogálnak az adatok a New Horizons szondáról, újabb izgalmas felfedezéseket tesznek a szakemberek a törpebolygóval kapcsolatban.

Nemcsak az ISS-en működnek olasz berendezések, a Csurjumov–Geraszimenko-üstököstől a Marsig a Naprendszer különböző égitestjeire is elviszik azokat európai és amerikai űrszondák.

20 nappal a Plútó melletti elrepülés előtt a törpebolygó már 20 képpontnyi kiterjedésű a New Horizons felvételein. A szondával minden rendben, több kis holdat egyelőre szerencsére (?) nem találtak.

Egy évtizeden át keresték a holdját, de hiába. A Vesta a legnagyobb aszteroidák többségéhez hasonlóan a magányos kisbolygók közé tartozik.

Egy német kutatócsoport új szoftverrel régi holdrengéseket talált, a jövőben pedig hatékonyabbá teheti a marsrengések keresését.

Az ultraibolya és röntgentartományban érzékeny Astrosat mellett hat kisebb műhold indult PSLV rakétával.

A New Horizons még jó darabig küldi majd a Plútóról gyűjtött adatait a Földre, de irányítói már 2019-re készülnek...

Márciusban kezdett a Ceres körül keringeni a NASA Dawn űrszondája, mostanra pedig már nevet kapott az első 18 kráter.

A James Webb-űrtávcső kis túlzással csak abban hasonlít elődjére, a Hubble-űrtávcsőre, hogy ez is távcső, az is távcső...

A Jupitert és jeges holdjait vizsgáló, 2022-ben startoló európai űrszonda építésére fővállalkozóként az Airbus Defence & Space cég nyert megbízást.

Magyar csillagászok egy 5 milliárd fényév átmérőjű gigantikus kör alakú képződményt fedeztek fel. Ha létezése beigazolódik, ez lesz a Világegyetem legnagyobb szabályos alakzata.

Az ENSZ-ben is megemlékeztek a Hubble-űrtávcső indításának 25. évfordulójáról. Az előadásból három infografikát mutatunk be.

Az ESA döntött: a pénzen ne múljon! Ha bírja, az idei év vége helyett még 2016 szeptemberéig dolgozhat a 67P üstökösnél a Rosetta. A végén talán még le is száll rá...

Bejelentkezett a november óta néma leszállóegység az üstökösmag felszínéről.