A NASA és a JAXA közösen keresi a lehetőséget az elveszett Hitomi röntgencsillagászati obszervatórium pótlására. Az új röntgentávcső 2020-ban indulhatna.
Az elmúlt hónapban a japán sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, melyek szerint a Japán Űrügynökség (JAXA) fontolóra veszi a tavasszal megsemmisült Hitomi (magyarul: pupilla) röntgencsillagászati műhold pótlását. Amint arról portálunkon hírt adtunk, a 2016. február 17-én a Tanegashima Űrközpontból indított Hitomi működésében március 26-án mutatkoztak azok az anomáliák, amelyek – fatális hibák sorozata következtében – végül a műhold pusztulását okozták. Az eredetileg három évesre tervezett küldetés tehát még a kalibrálás időszakában szomorú véget ért. Az előrejelzések szerint a szétszakadt műhold darabjai jövőre semmisülnek meg a légkörben.
Fantáziarajz a Hitomiról. (Kép: JAXA)
Különösen azért érzékeny a veszteség, mert a kalibrálás időszakában végzett mérések azt mutatták, hogy a műhold tudományos műszerei várakozáson felül jól működnek. A röntgencsillagászok különösen a műholdon elhelyezett kaloriméter mérési adatait várták kíváncsian, mert egy sikertelen próbálkozás után ez lett volna az első ilyen műszer a világűrben. Most az Európai Űrügynökség (ESA) Athena röntgentávcsövének 2029-re tervezett startjáig kellene várni egy újabb ilyen műszerre. Ezért is fogadták szakmai körökben örömmel a Hitomi néhány éven belüli pótlásának lehetőségét. Az egyeztetések a NASA-val már elkezdődtek, ugyanis az amerikaiak az eredeti műhold építésében is társként vettek részt.
A Kyodo Hírügynökség június végi tudósítása szerint a Hitomi pótlását 2020 körül állíthatná pályára a JAXA H3 rakétája, feltéve, hogy addigra elkészül a H–IIA-t felváltó hordozóeszköz. Július közepén Hiroshi Hase japán tudományos és technológiai minisztere megerősítette, hogy a JAXA 2017-es költségvetésében szerepelni fog a Hitomi pótlására előirányzott összeg. A NASA részéről Paul Hertz júliusban arról beszélt, hogy az új röntgentávcső megépítése várhatóan 70–90 millió dollárba kerülhet, ha az pontos mása az eredetinek.
A Hitomi SXS (Soft X-ray Spectrometer, lágy röntgenspektrométer) műszerének utolsó ellenőrzése indulás előtt. (Kép: NASA / GSFC)
A Hitomi pótlása nagy segítség lenne az ESA számára is, mert a japán műholddal szerzett adatokat és tapasztalatokat fel tudnák használni az Athena fejlesztésénél, amelyhez a NASA építené az XIFU mikrokalorimétert. A Hitomi mérései emellett jól kiegészítették volna a jelenleg is működő NuSTAR, Chandra és XMM–Newton megfigyeléseit. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Hitomi első és utolsó mérése
Hitomi: ez történhetett
Hitomi: megszakadt a kapcsolat
Úton a japán röntgencsillagászati műhold
Úton a NuSTAR röntgentávcső
Chandra: még legalább 2013-ig
Még hosszú évek az XMM-Newtonnal
Nagy európai „röntgenszem” 2028-ra
A Hitomi lehetséges pótlásáról (Sky and Telescope)
Astro-H honlap (JAXA/ISAS)
A legújabb kutatások szerint a Marson az eddig vízmosásnak vélt képződményeket valószínűleg nem a víz hozta létre.
