A NASA Jupiterhez készülő űrszondája Floridában már az Atlas-5 hordozórakétára szerelve várja az augusztus 5-én esedékes startot.

„Az univerzum még tele lehet meglepetésekkel.” (Almár Iván)

Három évtizeden át tartó előkészületek után sikeresen elindult az orosz rádiócsillagászati műhold, amelynek 10 m-es rádiótávcsöve hatalmas földi rádióteleszkópokkal együtt nagy felbontású interferometrikus méréseket végez majd.

Az, hogy a VLBI technika felbontóképesség-növelését a bázisvonalak kiterjesztésével az űrbe telepített rádióteleszkópokkal érjék el, már a VLBI kezdeti története során, az 1970-es évek elején felmerült.

106 különálló CCD detektorból rakták össze az ESA 2013-ban indítandó űrobszervatóriumának legfontosabb berendezését.

Startra kész az orosz RadioAstron rádiócsillagászati műhold, amely már az 1980-as évek eleje óta készül. Hogy kezdődött az egész történet?

A tervek szerint július 18-án végre indulhat a RadioAstron, amelynek előkészületei – magyar vonatkozásokkal is – hosszú évtizedekig tartottak.

Menetrendszerűen érkeznek a hírek az űrprogramok elszálló költségvetéséről és a sokszor akár éveket késő startokról. Egy elemzés szerint mindez nem a véletlen műve.

Az idegen csillagok körül keringő bolygók felkutatására készült francia-európai űrtávcső második konferenciáját ezen a héten tartják Marseille-ben. Az új bejelentéseket erre az alkalomra időzítették.

Az ESA üstökösszondája az eddigi leghosszabb, 31 hónapos hibernációra készül. 2014-ben érkezik majd a Csurjumov–Geraszimenko-üstököshöz.

A kisbolygót, amely 60°-kal a Föld előtt halad a Nap körül, az amerikai WISE infravörös űrteleszkóp mérései alapján találták meg. Ez az első ismert ún. trójai égitest a Föld pályája mentén.

A törpebolygó körül a Hubble-űrtávcső segítségével egy újabb apró, mindössze 13-34 km közötti átmérőjű holdacskát fedeztek fel.

Most először állt pályára egy űreszköz a Mars és a Jupiter pályája között húzódó fő kisbolygóöv egyik égitestje körül.

1985-ben a mindkét félnek megfelelő barátságos, „semleges helyszínen”, Budapesten kezdték meg formális együttműködésüket a szovjet és nyugati rádiócsillagászok, hogy megszülethessen a RadioAstron űr-VLBI műhold.

Újabb ütközetéhez érkezett a James Webb-űrteleszkóp megépítéséért és pályára állításáért folyó „háború”. Még semmi sem dőlt el, de a projektre nehéz idők jöhetnek...

Július 18-án tervezik indítani Bajkonurból azt az orosz rádiócsillagászati műholdat, amely földi rádióteleszkópokkal együttműködve nagy felbontású méréseket végez.

Már három hónapja, hogy a NASA Merkúr-szondája pályára állt a legbelső bolygó körül. Az első tudományos eredményekről nemrég tartottak tájékoztatót.

Az SN 1987A jelű szupernóva közel négy évszázad óta a legközelebbi csillagrobbanás volt, a szomszédos Nagy Magellán-felhőben. Maradványa a kezdeti halványodás után most fényesedik, a lökéshullám és a környező csillagközi anyag kölcsönhatása miatt.

Űrtávcsöves megfigyelések szerint a Markarian 739 jelű közeli galaxisban nem egy, hanem két szupernagy tömegű fekete lyuk „lakik”.

A NASA most kiválasztott űrszondás programja keretében 2016-ban automata űreszköz indul egy földközeli kisbolygó felé, majd akár 1-2 kg-nyi anyagmintával hét év múlva visszatér a Földre.