Egy új felvétel a Csáp-galaxisokról betekintést enged a csillagászoknak egy galaktikus ütközésbe.

...tele van érdekes infravörös forrásokkal. A tavaly decemberben indított amerikai csillagászati műhold július 17-re végzett az első teljes égfelmérésével, de folytatja munkáját.

A világűrben és a világűrből végzett tudományos kutatások összefogására 1958-ban alakult nemzetközi szervezet most tartja 38. kongresszusát Brémában.

Felszerelték a készülő legújabb amerikai Mars-rover, a Curiosity új fejlesztésű kerekeit.

Egyszerre hét új exobolygó felfedezését jelentették be a francia CoRoT űrtávcső mérései alapján.

A galaxishalmazok a világegyetem legnagyobb gravitációsan kötött rendszerei. Egy új felfedezés segíthet megérteni, hogyan fejlődnek a galaxisok és hogyan alkotnak halmazokat.

A Hubble korántsem csak egy sikeres koncepció, vagy bravúros űrszerelések sorozata. Az űrtávcső jelentősége a csillagászat forradalomszerű fellendítésében, egyúttal pedig az űrtudományok sosemvolt hatékonyságú népszerűsítésében áll.

Aligha van ismertebb űreszköze a világnak, és ez az ismertség nem csak a tudományos közösségre vonatkozik. És alighanem megkockáztatható, hogy tudományos hasznát tekintve is a legek közé sorolható a ma 20 éve felbocsátott HST.

Egy messzi-messzi galaxisban a csillagászok olyan hatalmas mértékű csillagkeletkezést figyeltek meg, melynek során évente mintegy 250 naptömegnyi csillagközi anyagból keletkeznek újszülött csillagok.

A NASA WISE infravörös űrteleszkópjának felvételét igazán látványosra színezték.

A nap sugárnyomásával hajtott japán kísérleti IKAROS űrszonda fedélzetén levő mérőműszer sikeresen detektálta egy gamma-villanás jeleit.

A Brémában most zajló űrkutatási kongresszuson szóba került a nagyenergiás asztrofizika és a lehető legnagyobb felbontást nyújtó rádió-interferometria (űr-VLBI) is.

Vihar előtti csend: a Tejútrendszerben egy rejtélyes sötét felhőben több száz csillagmag bújik meg a kíváncsi tekintetek elől. Ezek életük jelentős fordulópontján tartanak: épp nagy tömegű csillagokká fejlődnek.

A NASA dolgozik 2007-ben indított, a Vesta és a Ceres felé tartó űrszondája, a Dawn hibájának elemzésén.

Az ESA infravörös űrtávcsöve május 14-én ünnepelte egy éves „születésnapját”. Egy váratlan felfedezéssel is szolgált: egy teljesen üres, buborék jellegű térrész jelenlétét mutatta ki.

Még mindig nincs a láthatáron a Mars meglátogatása űrhajósokkal, Japánban mégis foglalkoznak már a kutatás következő fázisával: mit és hogyan lehetne termelni az első marsi farmon?

A Hubble egy új koncepció legfőbb hírnöke is: az űrtávcső egy világűrben szervizelhető, folyamatosan fejleszthető űreszköz. Nagyrészt ennek köszönheti kivételes sikerét, sőt egyáltalán a létét.

Húsz éve állt pályára a Hubble-űrtávcső. A kerek évfordulóhoz kapcsolódva az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban az áprilisi keddi előadásokat az űrteleszkópoknak szentelik.

Német és osztrák kutatók kidolgoztak egy berendezést, amely alkalmas lehet a Jupiter Europa holdját borító jégréteg közvetlen vizsgálatára.

Olyan, mint a Jupiter, és a Merkúréhoz hasonló pályán kering a csillaga körül. Mégis az eddig ismert exobolygók közül talán a CoRoT-9b hasonlít a leginkább ahhoz a képhez, amit a Naprendszerben alakítottunk ki a bolygókról.