„Ébressze” a programban résztvevő magyar űrkutatókkal együtt a Rosetta üstökösszondát január 20-án délután, a Magyar Természettudományi Múzeumban!

Leszállás egy üstökösmagon, két új szonda érkezése a Marshoz, új műholdak és űrszondák: ez (is) áll előttünk ebben az évben.

Pályára állt az Európai Űrügynökség (ESA) legújabb űrcsillagászati szondája, amelynek fő feladata a Tejútrendszer csillagainak minden eddiginél kiterjedtebb és pontosabb felmérése lesz.

Csillagászok nemzetközi csoportja felfedezte a Tejútrendszer legöregebb barna törpéit.

Miért került tizedannyiba az indiai, mint az amerikai Mars-szonda? Hány haiku utazik a MAVEN-en? Mi köze van az új szondának a Curiosity-hoz?

A Chang'e-3 december legelején (valószínűleg elsején) indulhat. A Holdra leszálló hatkerekű, 140 kg-os rover már nevet is kapott.

Sikeresen startolt Floridából a NASA legújabb, a bolygó légkörének kutatására szánt Mars-szondája.

Az 1970-es években azt hihettük, hogy már (majdnem) mindent tudunk a Naprendszerről. A Voyager űrszondák aztán alaposan megváltoztatták a képet.

A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás vizsgálatára készült európai űrszonda közel négy és fél évnyi működés után elért aktív pályafutásának a legvégére.

Két évtized után először, a Hubble-űrtávcső archív felvételein sikerült a kis égitest nyomára bukkanni.

Kritikus pályamódosító manőveren van sikeresen túl a decemberben indult európai űrtávcső.

December 29-én az európai Mars Express az eddigi legszorosabb közelségbe jut a Mars nagyobbik holdjához. Mivel képeket most nem várhatunk, kárpótlásul egy videó, amely az eddigi felvételek alapján készült.

A Swift űrtávcső új katalógusában, nyolc év megfigyelései alapján az eddig ismerteknél sokkal több pontszerű égi röntgenforrás adatait gyűjtötték össze.

Röntgen-űrobszervatórium és gravitációshullám-detektor készül majd az ESA újabb két nagy űrprogramja keretében. Indulásuk 2028-ra és 2034-re várható.

A NASA nemrég indult új Mars-szondája csak jövő szeptember végén ér célba. Addig bőven van idő néhány érdekesség megemlítésére.

Az űrtávcső tudományos irányítói találtak új, érdekes kutatási programot a „csökkent képességű” Keplernek. Most a NASA-n van a sor, hogy pénzt találjon a további üzemeltetéshez.

A NASA-nak nem is kell feltétlenül távoli égitestekre űrszondákat küldeni, hogy új mikrobiális életformát fedezzen fel. Elég körülnézni „otthon”, a tisztaszobában!

Úgy néz ki, mint egy üstökös, de hat csóvája van, a fő kisbolygóövben kering – a Hubble-űrtávcső képei és amit ábrázolnak.

Egy szerencsés véletlen felfedezés révén sikerült pontosan megmérni egy nagyon távoli galaxis tömegét. A jelenség viszont új kérdést is felvet.

Tegnap rendben megtörtént az amerikai Jupiter-szonda pályamódosító hintamanővere a Föld mellett. Az űreszköz váratlanul biztonsági üzemmódba kapcsolt, de azért nincs vele nagy baj.