A NASA döntött, hogy milyen berendezések repülnek majd a következő marsjáróján a vörös bolygó felszínére. Indulás 2020-ban.

A 2004-ben indított európai űrszonda lefékezett a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös mellett.

...még nem a csillagokkal és a Tejútrendszer szerkezetével, hanem az L2 Lagrange-pont körüli mikrometeorit-veszéllyel kapcsolatos.

A NASA infravörös űrteleszkópjának tavasszal már a „halálhírét” keltették. Most mégis úgy döntöttek, szorítanak pénzt a további üzemeltetésére.

Hiába szkeptikusak egyes szakemberek és politikusok a programmal kapcsolatban, a munka megkezdődött. A NASA már talált néhány szóba jöhető földközeli kisbolygót a tervezett „idevontatáshoz”.

Tucatnyi új, futurisztikus űrkutatási ötlet kidolgozását támogatja a NASA.

Az Arecibo obszervatórium bejelentette, hogy korábbi észlelései között felfedezett egy igen rövid ideig tartó, fényes rádiófelvillanást, amely minden bizonnyal több milliárd fényévnyi távolságból származik.

Az európai üstököskutató űrszonda januári „felébresztése” óta először készített felvételt a Csurjumov–Geraszimenko-üstökösről.

Ahogy egyre több exobolygót fedeznek fel, majdnem úgy szaporodnak a rájuk vonatkozó elképzelések is.

Több szénhidrogén van benne, mint a Föld teljes ismert készlete, hullámai legfeljebb 1 mm-es magasságig „csapnak fel”. Mi az?

A tegnap a Csurjumov–Geraszimenko-üstököshöz érkezett európai űrszonda friss képei.

A Rosetta augusztus 6-án ér célba a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökösnél. Már tudják az üstökösmag hőmérsékletét.

Külső bolygószomszédunk felszíni alakzatairól még sosem készült ilyen részletes, korszerű űrszondákkal gyűjtött adatokon alapuló térkép.

2004. július 1-jén fékezett le és állt pályára a gyűrűs óriásbolygó körül a Cassini-űrszonda.

No nem a Plútó és holdrendszere, ahová 2015 júliusában ér el az űrszonda – az már megvan. Utána viszont jó lenne meglátogatni valamit a Kuiper-övben. Még nem tudni, mit...

Új űrcsillagászati mérések alapján ellentmondást találtak a csillaghalmazok elfogadott keletkezési elmélete és megfigyelési adatai között.

A feltételezéshez újabb bizonyítékkal szolgáltak a Cassini-űrszondára a hold mellett való elhaladásai alkalmával végzett rádiómérések.

A Hubble-űrtávcső „szeme láttára” szakadt szét a Naprendszer fő kisbolygóövében keringő egyik apró égitest.

Trupka Zoltán beszélgetése Szabados László csillagásszal, a decemberben indult Gaia asztrometriai űrszonda kapcsán.

A Herschel infravörös űrtávcső adatai szerint a fő kisbolygóöv legnagyobb égitestjének felszínét vízmolekulák hagyják el, méghozzá feltehetően két nagyobb foltból.