Három évtizeden át tartó előkészületek után sikeresen elindult az orosz rádiócsillagászati műhold, amelynek 10 m-es rádiótávcsöve hatalmas földi rádióteleszkópokkal együtt nagy felbontású interferometrikus méréseket végez majd.
Az, hogy a VLBI technika felbontóképesség-növelését a bázisvonalak kiterjesztésével az űrbe telepített rádióteleszkópokkal érjék el, már a VLBI kezdeti története során, az 1970-es évek elején felmerült.
Menetrendszerűen érkeznek a hírek az űrprogramok elszálló költségvetéséről és a sokszor akár éveket késő startokról. Egy elemzés szerint mindez nem a véletlen műve.
Az idegen csillagok körül keringő bolygók felkutatására készült francia-európai űrtávcső második konferenciáját ezen a héten tartják Marseille-ben. Az új bejelentéseket erre az alkalomra időzítették.
A kisbolygót, amely 60°-kal a Föld előtt halad a Nap körül, az amerikai WISE infravörös űrteleszkóp mérései alapján találták meg. Ez az első ismert ún. trójai égitest a Föld pályája mentén.
1985-ben a mindkét félnek megfelelő barátságos, „semleges helyszínen”, Budapesten kezdték meg formális együttműködésüket a szovjet és nyugati rádiócsillagászok, hogy megszülethessen a RadioAstron űr-VLBI műhold.
Újabb ütközetéhez érkezett a James Webb-űrteleszkóp megépítéséért és pályára állításáért folyó „háború”. Még semmi sem dőlt el, de a projektre nehéz idők jöhetnek...
Július 18-án tervezik indítani Bajkonurból azt az orosz rádiócsillagászati műholdat, amely földi rádióteleszkópokkal együttműködve nagy felbontású méréseket végez.
Az SN 1987A jelű szupernóva közel négy évszázad óta a legközelebbi csillagrobbanás volt, a szomszédos Nagy Magellán-felhőben. Maradványa a kezdeti halványodás után most fényesedik, a lökéshullám és a környező csillagközi anyag kölcsönhatása miatt.
A NASA most kiválasztott űrszondás programja keretében 2016-ban automata űreszköz indul egy földközeli kisbolygó felé, majd akár 1-2 kg-nyi anyagmintával hét év múlva visszatér a Földre.