A szuperföldek csoportjába tartozó 55 Cancri e exobolygó infravörös sugárzása különös ingadozást mutat. Talán tűzhányók működnek a felszínén?
A 46 fényévre lévő 55 Cancri csillag körül több bolygót is felfedeztek, az „e” jelű az infravörösben szokatlan fényváltozást mutat. Egy év alatt (2012–2013) infravörös sugárzása a négyszeresére erősödött, ami felszíni hőmérséklete 1300 fokos emelkedésének felel meg. A Cambridge-i Egyetem kutatói a Spitzer-űrtávcső megfigyeléseiben bukkantak a változás nyomára, amelyet feltevésük szerint vulkanizmus okozhat.
Fantáziarajz az 55 Cancri jelű csillagról és legbelső bolygójáról. (Kép: University of Texas / NASA / NSF)
A brit csillagászok 85 órányi, 2011 és 2013 közötti megfigyelési anyagot vizsgáltak át. A vizsgált időszakban a bolygó többször átvonult a csillag korongja előtt (tranzit), illetve eltűnt mögötte (okkultáció). A jelenségek megváltoztatják a két égitest együttes színképét, amiből a bolygó által kibocsátott, illetve onnan visszaverődő sugárzásra lehet következtetni. Méréseik szerint a bolygó termikus infravörös sugárzása 2012 és 2013 között csaknem 300%-kal nőtt, ami a hőmérsékletének 1400 K-ről 2700 K-re emelkedését jelzi.
Az 55 Cancri e tömege több mint hétszerese a Földének, csillagát 18 óránként kerüli meg. Magas hőmérséklete miatt kérge és köpenye képlékeny, vagy teljesen olvadt lehet, ezért akár magmaóceánok is lehetnek a felszínén és vulkáni tevékenységet mutathat. Utóbbival próbálják az infravörös sugárzás változását magyarázni. Számításaik szerint a feltételezett vulkánokból – ha egyáltalán léteznek – 150–500 km magasságig lövellhet ki a láva. A kidobott anyag szétterülve beburkolhatja a bolygót, ami eltakarhatja infravörös sugárzásának egy részét. Ez adhat magyarázatot a bolygó kezdetben alacsonyabb hőmérsékletnek megfelelő sugárzására.
Az 55 Cancri e jelű bolygó az úgynevezett szuperföldek közé tartozik. Felszíne olvadt (balra), de időről időre az óriási vulkánkitörések hamuja burkolja be, ami leárnyékolja a bolygó infravörös sugárzását. (Kép: NASA / JPL-Caltech / R. Hurt)
A megfigyelt jelenségre azonban más magyarázatok is elképzelhetők, például lehetséges, hogy a bolygót vagy az egész csillagot fánk alakú anyaggyűrű veszi körül (a Naprendszerben ilyen figyelhető meg az Io körül), és ez takarja el a bolygó infravörös sugárzásának egy részét. A két jelenség együttes hatása sem zárható ki. Pontosabb, jobb spektrális felbontású és nagyobb spektrális tartományt átfedő észlelések a 2018-ban indítandó James Webb-űrtávcsőtől (JWST) várhatók. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A szuperföldek élettelen világok lehetnek
Megtalálták a Naprendszer testvérét
Készülhet a TESS
Nyert a PLATO
Tesztelik a James Webb-űrtávcső részeit
Vulkánok egy szuperföldön? (Sky and Telescope)
Ami a forró felszínen lehetetlen, talán működhet az űrből. Amerikai szeizmológusok a vénuszrengések kimutatásának lehetőségét vizsgálják.
