Az ESA napfizikai szondája először teremt kapcsolatot a Nap felszínén lejátszódó események, és azoknak a bolygóközi térben megfigyelhető hatása között.

Sorozatunk befejező részében az indiai holdprogram mellett két „kis színes” hírről is olvashatnak.

A rádiócsillagászok régóta dédelgetett terve a földi rádiózajoktól mentes obszervatórium létesítése a Hold túlsó oldalán. A profitéhség keresztülhúzhatja számításaikat.

Elpusztult a világ egyik legnagyobb rádiótávcsöve és radarcsillagászati obszervatóriuma. A NASA utóbbi kapacitás pótlásának lehetőségét vizsgálja.

Nemrég érkezett vissza a japán Hayabusa-2 űrszonda mintahozó tartálya a Ryugu kisbolygóról. Óvatosan kezdik kinyitni.

A kínai Csang'e-5 szonda Hold körül keringő mintaszállító modulja dolga végeztével becsapódott az égitest felszínébe.

Mike Pence alelnök 18 személyt nevezett meg, akik megkezdik felkészülésüket az Artemis holdprogramra.

A Cassini–Huygens-küldetés adatai alapján a kutatók a kráterek két fő típusát azonosították a Titánon, amelyeket jelenleg is alakít az erózió.

Ausztrál területen földet ért a japán Hayabusa-2 űrszonda kapszulája, benne a Ryugu kisbolygóról hozott anyagmintával.

A Csang'e-5 megkezdte tudományos programját. Az első 48 óra legfontosabb feladata a kőzet- és talajminták begyűjtése.

Kapnak-e külföldiek is a kínai Csang'e-5 űrszonda által gyűjtött több mint 1,7 kg-nyi holdkőzetből?

Havonta jelentkező sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

A Gaia adatai nyomán feltárul a Tejútrendszer peremvidéke, ahol a csillagok mozgása a galaxisunk történetében bekövetkezett drámai változásokról árulkodik.

Földet ért Belső-Mongóliában a kínai Csang'e-5 szonda tartálya, benne a Holdról származó anyaggal – és vetőmagokkal.

Ma, közép-európai idő szerint valamivel hajnali 3 előtt a Csang’e-5 orbiter és földi leszállóegység duója elhagyta az elnyújtott Hold körüli pályát.

Egy Hosszú Menetelés-11-es rakéta indította a GECAM műholdpárost.

November végén az ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében magyar−japán−szlovák együttműködésben elkészült az első magyar vezetésű, kimondottan asztrofizikai kutatásokat végző műhold.

A kínai Csang'e-5 szonda holdi kőzetmintát szállító egysége automatikus üzemmódban csatlakozott a Hold körüli pályán keringő orbiterhez.

Ma, közép-európai idő szerint a késő délutáni órákban a Csang'e-5 holdi leszállóegység felső részéről felemelkedett a mintaszállító űreszköz.

Havi sorozatunkban az európai országok és az ESA űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.