Az oroszok által Ukrajna ellen indított háború kiváltotta szankciók egyik első tudományos áldozata volt a német eROSITA röntgentávcső a Szpektr-RG orosz csillagászati szondán.
Februárban mi is írtunk róla, hogy a német partner, a Földön kívüli térség fizikájával foglalkozó Max Planck Intézet (Max-Planck-Institut für extraterrestrische Physik, MPE) a háború elleni tiltakozásul lekapcsolta a 2019 júliusában indított orosz Szpektr-RG röntgencsillagászati űrtávcső fedélzetén működő eROSITA (extended ROentgen Survey with an Imaging Telescope Array) teleszkópot. Az eROSITA a Nap–Föld rendszer külső (L2) Lagrange-pontja környezetében működő űrtávcső két fő műszere közül az egyik. A 0,3 és 10 keV közötti energiatartományban méri fel az égbolt röntgenforrásait. Az eredeti tervek alapján egymás után nyolc alkalommal pásztázta volna végig az teljes eget. A felmérésekből az ideiglenes (?) lekapcsolásig négyet hajtott végre.
A Szpektr-RG előkészületei az indítás előtt. (Kép: Roszkoszmosz)
A Szpektr-RG másik fő műszere az orosz ART-XC, amely magasabb energiákon (5–30 keV) detektálja a röntgenfotonokat. A két berendezés együtt hatékonyan tudja feltérképezni az égbolt röntgensugárzó forrásait, például a galaxishalmazokat és az aktív galaxismagokat. (A Szpektr-RG néhány érdekes tudományos eredményéről az Űrvilág cikkeiben is olvashattak, ld. a lap alján. – A szerk.) A két ország megállapodása értelmében az eROSITA új adatai felett fele-fele arányban a német és az orosz fél rendelkezik, míg az ATR-XC első tudományos eredményeit lényegében teljes mértékben az orosz kutatók hasznosíthatják. (Ez alól kivétel mintegy fél százaléknyi, az északi ekliptikai pólus környékéről származó mérési adat, amelyre az általuk szállított berendezésekért cserébe az amerikaiak tarthatnak igényt.)
Mondani sem kell, hogy az eROSITA lekapcsolása tudományos értelemben igen nagy kárral jár, hiszen az űrtávcső élettartama nem végtelen, így az idő múlásával egyre kevesebb az esély az eredeti égboltfelmérési program befejezésére. A Roszkoszmosz vezetőjét, a harcias nyilatkozatairól ismert Dmitrij Rogozint annyira bosszantotta is a dolog, hogy nemrég kijelentette: a német irányítók megkerülésével újra fogják indítani a berendezést. Az eROSITA műszert február 26-án a németek nem végleg, visszafordíthatatlanul kapcsolták ki, hanem ún. biztonsági üzemmódba helyezték. A hét detektorral a tudományos mérések leálltak ugyan, de a berendezést továbbra is kontroll alatt, megfelelő hőmérsékleten tartják, hogy egyszer újra aktiválható legyen.
Rogozin június eleji nyilatkozata kezdetben a szokásos kardcsörtetésnek tűnt, de a jelek szerint azóta sem tett le az ötletről, annak ellenére sem, hogy maguk az orosz kutatók is egyöntetűen ellene vannak. Időközben az ART-XC, az egyetlen megmaradt fedélzeti röntgentávcső észlelési programját is átszervezték, előrehozva olyan célpontok megfigyelését, amelyeket eredetileg az eROSITA égboltfelmérései utáni időszakban terveztek megfigyelni. Józan ésszel az eROSITA újraindítása a németek megkerülésével nem tűnik jó ötletnek, hiszen az oroszok nincsenek a megfelelő programok birtokában, és a beavatkozás akár végzetes kárt is okozhat az űreszközben. Rogozin szerint persze az orosz szakemberek vannak olyan ügyesek, hogy néhány hónap alatt „megfejtik” a kódot.
A német partner mellett neves orosz kutatók is tiltakoztak az ámokfutásnak tűnő ötlet ellen. Az első közülük a neves akadémikus, Rasid Szunyajev volt, aki kiemelte az engedély nélküli reaktiválás műszaki kockázatait, és azt, hogy a lépés sok évtizedre aláásná a bizalmat a partnerek között. Szunyajev szerint is mielőbb vissza kéne kapcsolni az eROSITA-t, de tárgyalások és kölcsönös megegyezés után. Alekszandr Szergejev, az Orosz Tudományos Akadémia elnöke is megszólalt az ügyben. Rogozin válaszul felszólította a szakembereket, hogy kizárólag a nemzeti tudományos érdekeket tartsák szem előtt. Legutóbb Lev Zeljonij, az Orosz Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének – a Szpektr-RG működtetéséért felelős intézménynek – a vezetője tett nyilatkozatot az egyoldalú lépés ellen, tolmácsolva a teljes kutatói közösség egyöntetű véleményét. További érvként azt is felhozta, hogy ha sikerülne is egyoldalúan újraindítani az eROSITA működését, a műszer által „illegálisan” gyűjtött adatok alapján elért eredményeket – érthető módon – egyetlen komoly tudományos folyóirat sem lenne hajlandó publikálni... Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A háború űrveszteségei
Orosz röntgencsillagászati űrtávcső indult
Kinyílt az eROSITA szeme
A röntgentávcső „első fénye”
Az eROSITA röntgenégboltja
Készülő nóvakitörés
Nő a feszültség a röntgenteleszkóp ügyében (nasaspaceflight.com)
A NASA úton levő kisbolygókutató űrszondájának nem teljesen kinyílt napelemei ellenére a program végrehajtása nincs veszélyben.
