Rendben folyik az orosz Szpektr-RG űrtávcső német vezetéssel készült műszerének a beüzemelése.
A Szpektr-RG július közepén, a kazahsztáni Bajkonurból indult egy Proton rakétával. Már megérkezett a Nap–Föld rendszer külső (L2) Lagrange-pontja környékére, ahonnan – tőlünk kb. 1,6 millió km-es távolságból – végzi majd megfigyeléseit. Egyik fő műszere, az eROSITA (extended ROentgen Survey with an Imaging Telescope Array) még az idei év vége előtt megkezdi 4 éven át tartó szisztematikus égboltfelmérését: a 0,3–8 keV közötti energiájú röntgentartományban egymás után nyolcszor pásztázza végig az égboltot, röntgenforrások után kutatva, illetve azok változásait figyelve.
Az eddig példa nélküli érzékenységű röntgenfelmérésben a várakozások szerint mintegy 3 millió, a környezetéből anyagot befogó és ezért röntgenforrásként is megfigyelhető szupernagy tömegű fekete lyuk (aktív galaxismag) felfedezését remélik. Ezeken túl a megfigyelhető galaxishalmazok száma 100 ezer körüli lesz, miközben a saját Tejútrendszerünkben számos röntgensugárzó kettős csillagrendszert, aktív csillagokat is vizsgálnak majd.
A küldetés sikere azon múlik, hogy a fedélzeti tudományos berendezések az előzetes terveknek megfelelően teljesítenek-e, illetve a földi követőállomásokra megérkeznek-e az adatcsomagok. A tesztelések során készült el az eROSITA itt bemutatott első képe, ami az érzékenység szempontjából megnyugvással töltötte el a szakembereket.
Az égbolt egy 2°×2°-os területe az eROSITA augusztus 262–27-én tesztelési célból készített képén. A százas nagyságrendben, a fényességtől függően piros és sárga színnel látható röntgenforrás túlnyomó része igen távoli aktív galaxismag (kvazár). Néhányuk azonban viszonylag közelebb található. Felbukkannak a képen fényes röntgensugárzó koronával rendelkező, a saját galaxisunkban található csillagok is. A legfeltűnőbb fényes és kiterjedt folt jobb oldalt az ACO 329 katalógusjelű galaxishalmaz. (Kép: SRG / eROSITA)
A Szpektr-RG másik műszere, a magasabb energiatartományt (4–20 keV) lefedő, orosz készítésű ART-XC tesztjei is rendben zajlanak. A két berendezés szimultán végzett mérései alapján a röntgenforrások színképi tulajdonságairól (és így a röntgensugárzás eredetéről) is információt szerezhetnek majd a kutatók. A beüzemelés eddigi tapasztalatai alapján minden remény megvan arra, hogy a kalibrációk és finomhangolások után az orosz űrtávcsővel értékes új tudományos felfedezések születnek.
Az ART-XC műszer hét moduljának próbái során a Cen X-3 jelű röntgenpulzárt figyelték meg. Az alsó grafikon a 4,8 másodperces periódussal (1 egység) változó pulzár fényességváltozását illusztrálja. (Kép: IKI) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Orosz röntgencsillagászati űrtávcső indult
Az eROSITA első képe (MPE)
Az ART-XC első képe (IKI)
A forró, amerikaifutball-labdára emlékeztető exobolygó nehézelemeket ereget.
