NGC 1792: gyönyörű, kontrasztos színű „spirálgalaxis-falikárpit” a Hubble-űrtávcső képén.
Ez a sűrű, örvénylő spirálgalaxis az NGC 1792, amely 34,6 millió fényévnyire található a Galamb csillagképben. A Hubble-űrteleszkóp kristálytiszta képén egy vörös mag figyelhető meg, amelyet idősebb csillagok alkotnak, és szikrázó, fiatal kék csillagok alkotta spirálkarok, sötét porsávokkal átszőve. Kozmológiai időskálán mérve a kék csillagok közül sok csak a közelmúltban alakult ki. Valójában az NGC 1792 spirálgalaxisban csillagképződési vihar zajlik, amelynek során tízszer gyorsabb ütemben jönnek létre új csillagok, mint a Tejútrendszerünkben (ahol évente átlagosan egy–tíz új csillag keletkezik).
Az NGC 1792 a Hubble-űrtávcső képén. (Kép: ESA / Hubble, NASA / J. Lee)
A kérdés az, hogy mi okozta ezt a csillagképződési vihart? Ilyen nagy ütemű csillagkeletkezést általában egy másik galaxissal való „találkozás” idézhet elő, de az NGC 1792 nem mutatja az egyesülés, vagy akár közeli találkozás nyilvánvaló jeleit. Habár a közeli NGC 1808 jelű galaxis spirálkorongján egy jellegzetes görbület van, amely jellemző az ilyen találkozásokra. 2001-ben a csillagászok az Új-Dél-Walesben található, 6 darab, egyenként 22 méter átmérőjű rádióteleszkópból álló hálózat (Australia Telescope Compact Array, ATCA) segítségével mélyebbre ástak a rejtélyben, hogy kiderítsék, mi is történhetett pontosan. A csillagászok nem találták jelét a két galaxis között létrejött gázhidaknak vagy árapálycsóváknak, amelyek a közeli elhaladás biztos jelei lennének. Azonban finomabb jeleket felfedeztek arra nézve, hogy valami mégiscsak történhetett.
Minden spirálgalaxis szerkezetében, mint az NGC 1792 galaxis esetében is, egy hidrogéngázból álló korong is része a galaxis felépítésének, és ez a korong túlnyúlhat a látható csillagokon is. Az NGC 1792 esetében azonban ez a korong csonka, ami azt bizonyítja, hogy egy elhaladó galaxis gravitációs hatása megtépázta. Ebből arra következtettek a kutatók, hogy az NGC 1792 és az NGC 1808 galaxisok valaha kölcsönhatásba léptek ugyan egymással, de kozmikus skálán nézve is elég messze voltak egymástól. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Galaktikus „erőmű”
Csillagképződési „vihar” a Tűzijáték-galaxisban
Gigantikus galaxis
Teremtő rombolás
Egy küllős spirálgalaxis
Hubble 27
Spirál az Andromédában
NGC 6814
Az NGC 1792 képe a Hubble-űrtávcsővel (Astronomy Now)
Csaknem tökéletes kúp alakot formáz a Manam-sziget azonos nevű, bazaltos-andezites rétegvulkánja.
