A legújabb kutatások szerint a Marson az eddig vízmosásnak vélt képződményeket valószínűleg nem a víz hozta létre.

A Hubble-űrtávcső felvételeiből készített montázson a Rák-köd középponti vidékének eddig nem látott részletei tűnnek elő.

A New Horizons mehet új célpontja felé, a Dawn viszont marad, ahol van: továbbra is a Ceres körül kering.

A Csurjumov–Geraszimenko-üstökös magja valaha minden bizonnyal kettészakadt, majd a darabok összeolvadtak. Úgy tűnik, más üstökösök is így viselkedhetnek.

Az ESA Rosetta szondája hamarosan befejezi sikeres küldetését. Szeptember 30-án irányítottan leereszkedik az üstökös felszínére.

Magyar idő szerint július 5-én áll pályára a Jupiter mellett a 2011-ben indított amerikai űrszonda.

A fiatal csillag épp kitörni készül szülőhelyéről. Mint egy madárfióka, amely próbálja feltörni a tojáshéjat, a csillag is „keresi” a kiutat a környező világegyetembe.

Bár a küldetés már egy éve befejeződött, most tették közzé a MESSENGER űrszonda felvételei és mérései alapján készített részletes digitális terepmodellt.

Ha nem is most, hiszen folyékony víz nincs a bolygó felszínén, de 3,4 milliárd évvel ezelőtt 50 m magas szökőárak rombolhatták a valaha volt marsi óceánpartot.

Az Európai Űrügynökség (ESA) XMM-Newton röntgentávcsövével sikerült az első neutroncsillagot felfedezni az M31 galaxisban.

A NASA NuSTAR műholdjával nagy lépést tettek az égi röntgen-háttérsugárzás jobb megértése felé.

Az új szám a tavalyi IV. negyedév legfontosabb eseményeinek krónikája.

A szerencsétlen véget ért új japán röntgencsillagászati műholddal a Perseus-halmaz forró galaxisközi gázanyagát vizsgálták, mielőtt az űreszköz tönkrement volna. Fontos eredményt kaptak.

A NASA 2011-ben indított űrszondja sikeresen lefékezett és pályára állt a Naprendszer legnagyobb bolygójánál.

A sikeres kalibrációk után megkezdte az észleléseket India első űrobszervatóriuma, az Astrosat. A szakemberek októbertől nyújthatnak be észlelési javaslatokat.

Az ESA gravitációs hullámokat kereső LISA Pathfinder szondája január 22-én érkezett a Nap–Föld-rendszer L1 pontjához. Három hónap tesztelés után a várakozásokat felülmúló eredményeket produkált.

A földi élet eredete szempontjából fontosnak tartott molekulát és atomot fedezett fel a Rosetta a Csurjumov–Geraszimenko-üstökösön, amelyet immár csaknem két éve vizsgál.

A Hubble-űrteleszkóp egyik legújabb felvétele majdnem olyan mély, mint a híres Hubble Ultra Deep Field, amin több mint tízezer galaxis látható.

Már az ősrobbanás után néhány százmillió éven belül óriási, milliárdnyi naptömegű fekete lyukak keletkeztek. Hogyan?

A Hubble-űrtávcső felvétele a spirálgalaxisról.