A régóta várt James Webb-űrtávcső indítási dátuma 2018 októberéről 2019. március–június közöttire módosult. Az ok az berendezések integrációjának elhúzódása.
A James Webb-űrtávcső (JWST), amelyet bizonyos értelemben a Hubble és a Spitzer utódjának szánnak, a Nap–Föld rendszer külső Lagrange-pontja (L2) környezetében, tőlünk másfél millió kilométerre fog működni. Elsődleges feladatai a világegyetem legkorábban kialakult galaxisainak vizsgálata, a galaxisok születésének és fejlődésének, a csillagok és bolygók születésének kutatása, valamint exobolygók légköri összetételének megállapítása lesznek. De nem nagyon van a csillagászatnak olyan ága, amellyel kapcsolatban a kutatóknak ne volnának várakozásaik a JWST-vel kapcsolatban. A főleg infravörös tartományban érzékeny űrteleszkóp főtükre 18, hatszög alakú szegmensből áll, átmérője 6,5 méteres.
A JWST 18 szegmensből álló főtükre. (Kép: NASA / Chris Gunn)
A NASA vezetésével készülő nagy űrtávcső eddigi története bővelkedett a fordulatokban. A most 8,8 milliárd dolláros költségplafonnal megépítendő űrcsillagászati eszköz eredetileg 2011-ben indult volna, 1,6 milliárdos költségvetéssel. Többszöri késlekedés és költségtúllépés után még a léte is veszélybe került, de 2011-ben az űrügynökség vezetői a Kongresszustól 8,8 milliárd dollárig kaptak mozgásteret. Akkor az előrejelzett startidőpont 2018 októbere lett.
A JWST-t egy európai Ariane-5 nehézrakétával fogják pályára állítani Kourouból – ez egyben az ESA legfőbb hozzájárulása a projekthez. Mint nyár végén megírtuk, a dél-amerikai indítóhelyen várható 2018-as „csúcsforgalom”, pontosabban a jól meghatározott indítási időablakhoz kötött BepiColombo Merkúr-szonda startja miatt kérdésessé vált, hogy a JWST tényleg el tud-e indulni jövő októberben. Most ez a konfliktus megoldódni látszik: a JWST a jelek szerint amúgy sem készül el a 2018-as indításra...
Szeptember 29-én a NASA illetékesei bejelentették, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint több hónapos késést fog okozni a már elkészült részegységek, fedélzeti berendezések integrálása. Ezért a startidőpont várhatóan 2019 márciusa és júniusa között lesz. Nincs szó arról, hogy bármelyik egyedi műszerrel kapcsolatban komoly technika probléma lépett volna fel. Jelenleg a tudományos műszerek hő- és vákuumtesztjei folynak. A korábbi kongresszusi döntés igazából csak a költségkorlátot véste kőbe, az indítás időpontja szükség esetén változhat. Márpedig az ígéretek szerint a késlekedés miatt nem lesz költségtúllépés.
Animáció arról, hogy mi fog történni a JWST-vel a start után, illetve a Lagrange-ponthoz érve – ha egyszer majd elindul... (Forrás: NASA / Northrop Grumman)
Az űrtávcsövet a Nap sugárzásától védelmező, öt rétegből álló, egy teniszpályáéval vetekedő méretű árnyékolásnak az űrszonda vázához való integrálása augusztusban sikeresen megtörtént. A JWST egy igen összetett szerkezet, az árnyékolásnak, magának a szegmensekből álló főtükörnek a kinyitása kritikus művelet, ráadásul a Földtől olyan távolságban, ahová egy esetleges javító űrszondát küldeni szinte lehetetlen. Emiatt indokolt a legszigorúbb tesztelés, hogy a JWST pontosan úgy működhessen, ahogy megtervezték. Jobb egy tökéletesen működő űrteleszkóp pár hónappal később, mint kidobott 8,8 milliárd dollár... Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Késhet a JWST startja
Mikrozárak a JWST-n
Kezdődik a jövő
Összeállt a Webb-űrtávcső főtükre
JWST információk
Tesztelik a James Webb-űrtávcső részeit
Átrepült Amerikába a MIRI
JWST: még drágább lesz!
JWST: az űrbe vagy a süllyesztőbe repül?
Csak 2019-ben indul a James Webb-űrtávcső (Sky & Telescope)
Mérföldkövéhez érkezett a 2018-ban újabb exobolygók keresésére induló TESS műhold építése: felszerelték a műhold testére a négy kamerát.
