A japánok holdszondája leszálláskor felborult ugyan, de a jelek szerint túlélte a hosszú éjszakát és újra bejelentkezett.

Az Intuitive Machines első űrszondája űrtörténelmet írt: sima leszállást hajtott végre égi kísérőnk felszínén.

Az amerikai Intuitive Machines cég holdi leszállószondája a SpaceX Falcon-9 rakétájával startolt Floridából.

...a Puli a Holdon. A NASA-díjas magyar holdi vízszimatoló műszer az Intuitive Machines második (IM-2) küldetésével juthat el az égitest felszínére.

Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Több mint egy héttel a félsikerű sima holdi leszállás után a japán űrszonda napelemei elkezdtek energiát termelni. Még maradt egy-két nap a hasznos munkára.

A NASA marsi helikoptere megsérült, a reméltnél sokkal hosszabban tartó űrtörténelmi küldetése ezzel befejeződött.

A japán űrszonda leszállt a Holdra, de napelemei nem tudtak energiát termelni. Az irányítók lekapcsolták ugyan, de még él bennük a remény a „feltámadásra”.

Novemberben a James Webb-űrteleszkóp (JWST) különleges felfedezést tett, miközben 10 milliárd évvel tekintett vissza az univerzum történetében.

Az amerikai és európai közreműködéssel négy hónapja felbocsátott japán röntgencsillagászati műhold beüzemelése rendben halad – egy bosszantó kivétellel.

Az Intuitive Machines Nova-C leszállószondája az első hírekkel ellentétben nem a tervezett, függőleges helyzetben érte el a Hold felszínét.

Február 3-án, a Jupiter Io nevű holdja melletti második elrepülése során a Juno űrszonda lenyűgöző felvételt készített a holdon fellépő vulkáni aktivitásról.

Napokon belül indulhat a soron következő amerikai holdi küldetés. Az IM-1 lander ismét egy magánvállalat, az Intuitive Machines eszköze.

Havi összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreit tartalmazza, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégis érdekesek. Kezdjük indiai hírekkel!

Bár a James Webb-űrtávcső fő feladatai a korai Világegyetem galaxisainak és az exobolygóknak a vizsgálata, a távcső időről időre a Naprendszer égitestjeire is rápillant.

A japán SLIM leszállószonda január 19-én érte el az égitest felszínét. Az amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) öt nappal később készített képet a helyszíntől.

A Japán Űrügynökség tájékoztatóján bemutattak egy helyszíni felvételt, amely szerint a SLIM űrszonda felborulva ért le a Hold felszínére.

Legutóbbi repülése közben megszakadt a kapcsolat az eredeti feladatát már sokszorosan túlteljesítő Ingenuity és a Perseverance marsjáró között, de két nap elteltével újra sikerült a kommunikáció.

Az űrmérnök Robert Zubrin, a Mars Society elnöke a Space News portálon fejtette ki véleményét a NASA Mars-programjáról, amelyet az alábbiakban ismertetünk.

A holdi ígéretek beteljesülése, űrszondák a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Didymos kisbolygó felé – ezek a ránk váró bolygóközi űresemények 2024-ben.