Ma rendben belépett a légkörbe és földet ért az amerikai OSIRIS-REx űrszonda tartálya, benne a Bennu kisbolygónál gyűjtött mintával.

Az igények növekedése következtében a NASA mélyűri hálózata (DSN, Deep Space Network) kritikus ponthoz érkezett.

A rövidítések az idei második japán holdraszállási kísérletet, valamint egy röntgencsillagászati űrtávcsövet takarják, amelyek egyszerre, egy H-2A rakétával indultak.

India és a Hold, minden mennyiségben. Folytassuk e havi beszámolónkat a Csándráján-3 szondával kapcsolatos legújabb információkkal.

A holdi atomreaktorok fejlesztői kérik a NASA-t, hogy a pénzügyi nehézségek és a prioritások változása ellenére folytathassák a munkát.

...az indiai Csándráján-3 holdszonda. A Luna-25 kudarca után rajtuk a világ szeme.

Egy friss tanulmány szerint központi csillagunk 11 éves aktivitási ciklusa hatással lehet arra, hogy mennyi a felhő a Naprendszer legkülső nagybolygóján.

1976 óta először szeretnének visszatérni a Hold felszínére az orosz űrkutatók.

A NASA MAVEN űrszondája látványos felvételeket készített az ibolyántúli tartományban a vörös bolygóról.

Július első napján indult, a hónap végére meg is érkezett majdani állomáshelyére az ESA űrtávcsöve.

A legöregebb még működő űreszközöket múzeumba illő technológiák és néha ötletes, egyedi műszaki megoldások tartják életben.

A kisebb aszteroidákat úgynevezett törmelékhalmoknak tartják, de a Bennu tüzetesebb vizsgálata szerint a helyzet ennél bonyolultabb.

A NASA ejtőernyős teszttel gyakorlatozott a kisbolygó-mintahozó szonda tartályának szeptember vége felé esedékes visszatérése előtt.

Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

A tavaly decemberig működő InSight szonda méréseit elemezve új felfedezéseket tettek a Mars tengelyforgására és a forgástengely ingadozására vonatkozóan.

CIKKÜNK FRISSÜLT! Közel fél évszázadnyi kihagyás után próbálkozik Moszkva újból (automata) holdraszállással, de Oroszország most először. A cél a déli pólusvidék volt, de most már hivatalos, hogy a leszállás nem sikerült!

Tizenhét évvel az indítása után először újra a Föld közelében a NASA még most is működő napkutató űrszondája.

Amerikai kutatók óriási, örvénylő hullámokat találtak a Jupiter magnetoszférájának peremén.

A Perseverance marsjáró mérései is alátámasztják, hogy létezhetnek szerves anyagok a Marson, de ezek geokémai folyamatokban is létrejöhettek.

Nem csak a látható fény tartományában dolgozó, de a rádiócsillagászokat is zavarják az alacsony pályás műholdseregek.