Már most komoly fejtörést okoz a szakembereknek, hogyan elégíti ki a NASA mélyűri távközlési hálózata a várhatóan jelentősen növekedő kommunikációs igényeket a Marssal.
Időnként vízpárából álló, ritka burok jelenik meg a Ceres körül. A NASA Dawn szondája megfigyelései alapján már sejtik, mi okozhatja az időszakos jelenséget.
Ötmillió évet szaladhatunk előre az időben az ESA videója segítségével. A Tejútrendszerben ezalatt (szinte) semmi sem változik. Nem csoda, galaxisunk története kétezerszer hosszabb.
Az asztrobiológusok még mindig az Europáról álmodoznak. Most éppen amerikai–európai összefogással szeretnének szondát küldeni a Jupiter jeges holdjára.
A mára szinte legendává vált Hubble-űrteleszkóp indításának 27. évfordulójára a csillagászok egy csodaszép spirálgalaxis-párról készítettek felvételeket.
Küldetése utolsó hónapjaiban váratlan feladat megoldására használják amerikai kutatók az ESA LISA Pathfinder űrszondáját: mikrometeoritokat vizsgálnak.
Példátlan manőversorozatot kezdett meg múlt héten a NASA Cassini-szondája: először, de nem utoljára, elrepült a Szaturnusz gyűrűrendszere és a bolygó légköre között.
Az űrtávcső infravörös spektrométere számára kifejlesztett új technológiával kijelölhetők a látómező azon pontjai, amelyekben észlelni akarnak – a többi pontban „becsukják az ablakot”.
Nanoműholdakról is lehet csillagászati megfigyeléseket végezni. Különösen, ha hálózatban működnek: a BRITE konstellációt három ország hat műholdja alkotja.
Az Androméda csillagkép egyike a napjainkban használatos 88 csillagképnek, de nem tévesztendő össze a Tejútrendszerrel szomszédos Androméda-galaxissal.