Az ESA új startdátumot jelölt ki a két nagy európai űrobszervatórium számára. Az Ariane-5 rakéta május 6-án indulhat Kourouból.
Az ESA új startdátumot jelölt ki a két nagy európai űrobszervatórium számára. Az Ariane-5 rakéta május 6-án indulhat Kourouból.
A Hubble-űrtávcső elkészítette azt a felvételt, amelynek célpontját februárban az internetes szavazók választhatták ki.
A Mars két holdja közül a kisebbiket fotózta a bolygó körül keringő amerikai Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszonda.
A Christiaan Huygensről szóló rejtvénysorozatunkat mi mással is zárhatnánk, mint egy olyan kérdéssel, ami a tudósról elnevezett európai űrszondával és a Szaturnusz Titan holdjával kapcsolatos.
Az amerikai kisbolygókutató űrszonda magyar idő szerint holnap hajnalban repül el a Mars mellett, hogy lendületet vegyen további útjához.
Ma már tudjuk: a Titan légköre olyan sűrű, hogy a hold felszínén állva nem láthatnánk a csillagos égboltot és a Szaturnuszt, amely körül az égitest kering.
Hosszú idő után újra beindították az Itokawa kisbolygónál járt japán űrszonda ionhajtóművét. A szonda mintahozó kapszulája 2010 júniusában érhet Földet.
A 17. századi csillagász Szaturnusz-leírásai nyomot hagytak a tudományos igényű illusztrációk művészetében.
A NASA március elején induló űrtávcsöve távoli csillagok körüli, akár a Földéhez hasonló méretű bolygókat keres majd.
Nyilvánosságra hozták az indiai Csándráján-1 holdszondán repülő amerikai radarberendezés első képeit a Hold állandóan sötétben levő sarkvidéki krátereinek belsejéről.
Az óriási méretű NGC 7049 egy népes galaxishalmaz legfényesebb tagja.
Rejtvényünkben két, közel három évtizedes különbséggel készült felvételt helyeztünk egymás mellé. Csak az egyiknek volt köze a Huygens-szondához.
Egy néhány százmilliárd csillagot tartalmazó galaxisban, mint a miénk, csak vannak még a Földhöz hasonló méretű bolygók! Az új amerikai űrtávcső hamarosan kiderítheti, hogy ez az állítás igaz-e.
Huygens több mint 300 éves rajza és a Hubble-űrtávcső felvétele is az Orion-köd közepét ábrázolja.
Huygenst talán még a Szaturnusznál vagy más bolygóknál is jobban érdekelte az égboltnak egy másik szelete.
A Coma galaxishalmaz, mely az éggömb északi felén, a Bereniké haja nevű csillagképben található, egyike a legközelebbi és legtöbb galaxist tartalmazó halmazoknak.
A francia-európai COROT űrtávcsővel felfedezték az eddigi legkisebb exobolygót, amelynek átmérője csak kb. kétszer akkora, mint a Földé.
Huygens jóformán mindennel foglalkozott, és semmit sem publikált. „Mesék” a modern fizika egyik 17. századi megalapozójáról.
Az NGC 2818 egyike a nyílthalmazokban található planetáris ködöknek Tejútrendszerünkben.
Csillagászok egy csoportja por képződését figyelte meg egy haldokló csillag körül, egy közeli galaxisban.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu