A kisbolygó-kutató amerikai Dawn tesztelése megfelelően halad, így egyelőre nincs akadálya, hogy az űrszondát 2007. június 20-án útnak indítsák.

Miközben a japán űrkutatók a SELENE holdszonda indítására készülnek, komoly veszélybe került a következő küldetés, a Lunar-A megvalósítása.

A Föld legkevésbé ismert, apró, szerencsétlen esetben mégis globális katasztrófát okozni képes kozmikus szomszédai a földközeli kisbolygók.

Mintákkal természetesen rendelkeznek, de a Holdra való visszatéréshez fejlesztendő eszközök teszteléséhez tonnaszám volna szükség a holdporhoz hasonló anyagra.

Szokásos év eleji előretekintésünkben felsoroljuk a legfontosabb várható indításokat, a jelentősebb automata űreszközök programjának 2007-es mérföldköveit.

December 11-én délutánra egy érdekesnek ígérkező angol nyelvű előadást ajánluk a budapesti Műegyetemre látogatóknak.

A Mars Reconnaissance Orbiter legfrissebb nagyfelbontású felvételein a Viking-1 és -2, valamint a Spirit leszállóhelye látható.

Hét éve, 1999. december 3-án érte el a Marsot a Mars Polar Lander amerikai űrszonda a vele utazó Scott és Amundsen penetrátorokkal.

Mint arról két héttel korábban már beszámoltunk, az elmúlt hetekben a földi irányítók többször próbáltak kapcsolatba lépni a Mars Global Surveyor űrszondával. Úgy tűnik mindhiába, mert a vörös bolygó kutatását 1997-től új alapokra helyező űreszközt végleg elvesztették.

Az Ariane hordozórakéta legutóbbi indításakor a japán űrügynökség sikerrel próbált ki egy olyan antennát, amelyhez hasonlót nemsokára nagyobb méretben alkalmazhatnak majd.

A NASA 2007-ben indítja a Mars Scout program első űrszondáját, a Phoenixet. Ezt 2011-ben a következő szériatag követi, melyről hamarosan döntés születik.

Már hetek óta a Jupitert tanulmányozza a bolygórendszerünk óriásához egyre közeledő New Horizons amerikai űrszonda. A legnagyobb közelség február 28-án esedékes.

Az amerikai űrhivatal bejelentette, hogy teljesen áttér az angolszász mértékegységek használatáról a metrikus mértékegységekre.

Az amerikai űrhivatal 2017-ig embereket küldene a Holdra, később a Marsa is. Egy friss felmérés szerint azonban a tizen- és huszonévesek feltűnően közömbösek eziránt.

Sokunk fiatalkori élménye volt jó húsz éve egy tévéfilmsorozat az akkori két tévéadó egyikén, amelyben egy lelkesült csillagász magyarázta meglepően közérthetően, hogyan működik a Kozmosz. Ez a csillagász, Carl Sagan éppen tíz éve távozott közülünk.

A Mars Global Surveyor űrszonda felvételei alapján a NASA kutatói két helyet is találtak a bolygó felszínén, ahol feltételezik, hogy az elmúlt években rövid ideig víz folyhatott.

A kutatók feltételezik, hogy a jövőre induló Dawn űrszonda egyik célpontja, a Ceres kisbolygó vastag, jégből álló köpennyel rendelkezik.

Mostantól a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) felvételeit elérhetővé teszik az interneten.

Az űrszondák esetében sokszor fordul elő hiba, de a földi kiszolgálás hibái viszonylag ritkán veszélyeztetik a repüléseket. A Deep Space Network egyik óriás antennájának hibája azonban most érzékenyen érinti a kutatókat.

Egy ideje tartja magát a nézet, hogy a Hold déli pólusának vidékén, az állandóan árnyékos helyeken számottevő felszínközeli vízjégtartalékok lehetnek...