Hét éve, 1999. december 3-án érte el a Marsot a Mars Polar Lander amerikai űrszonda a vele utazó Scott és Amundsen penetrátorokkal.
A Mars Global Surveyor és a Mars Pathfinder sikere után a NASA bejelentette, ezentúl minden indítási ablakot kihasználnak, hogy tanulmányozhassák bolygószomszédunkat. Az űrhivatal mindezt részletezte is: kb. 26 havonta egy keringő- és egy leszállóegységet indítanak. A program a Mars Surveyor nevet kapta. Első űrszondái a Mars Surveyor '98 Orbiter és a Mars Surveyor '98 Lander voltak. Előbbi Mars Climate Orbiter néven a bolygó légkörét, meteorológiáját kutatta volna, utóbbi, a déli pólus közelében leszállásra tervezett Mars Polar Lander a közvetlen közelében elhelyezkedő talaj összetételét vizsgálta volna. Az utóbbi társaságában utazó Deep Space-2 űrszondapáros (a Deep Space-1 a Braille kisbolygót és a Borelly-üstököst látogatta meg) két penetrátort, a Scott és Amundsen névre keresztelt műszercsomagokat tartalmazta, melyek a felszín közvetlen közelébe eső talajt vizsgálták volna.
A Mars Climate Orbiter 1999. szeptember 3-án egy irányítási hiba miatt (metrikus és angolszász mértékegységek összekeverése) belépett a Mars légkörébe, majd megsemmisült. Az 1999. január 3-án indított Mars Polar Lander és Deep Space-2 sikere ezért különösen fontos volt a NASA szakemberei számára. Az űrszondáktól érkező utolsó telemetriai adatok szerint megkezdték az ereszkedést a légkörben. Ezután egyik egység sem adott jelt magáról.
A keresése a Mars történetének egyik legizgalmasabb kutatásához vezetett. Mars körüli pályáról a Mars Global Surveyort próbálták használni, hogy egyrészt érzékelje a rádiójeleket, másrészt térképezze fel a területet a Mars Polar Lander azonosítása céljából. Felvetődött, hogy csak egy fedélzeti számláló romlott el, ami a kapcsolatfelvétel idejét szabályozta, ám ahogy telt az idő, mindinkább nyilvánvalüóvá vált, a három szonda valószínűleg megsemmisült.
A Mars Global Surveyor egy 2001-es felvételen minden kétséget kizáróan, azonosította a Mars Polar Landert (az 1999-ben kezdődött azonosítási eljárásban a Pentagon nyújtott segítséget; az ismert szoftverekkel ugyanis ilyen kis felbontású képen lehetetlen lett volna a szondát megtalálni). Ám, mint arról beszámoltunk, 2005-ben kiderült, hogy a 2001-es azonosítás tévedés volt.
Újabb eredményt a Mars Reconnaissance Orbitertől kaphatunk, melynek kutatási programja már tartalmazza a Mars Polar Lander tervezett leszállókörzetének átvizsgálását.
A történet csattanójaként, miután kiderült, hogy a Mars Surveyor '98 programban indított négy egység mindegyike kudarcot vallott, a NASA bejelentette, hogy törlik programot, a tervezett 2001-es keringő és leszállóegységből az előbbit indítják majd (2001 Mars Odyssey). A Mars Surveyor 2001 Lander eredeti tervei egy leszállóegységet és egy Athena névre keresztelt rovert tartalmazott volna. (A Mars Surveyor 2003 szondái után, 2005-2007 körül került volna sor az első mintahozó misszióra az eredeti tervek szerint.) Az Athena rover sorsa végül jól ért véget, terveit kibővítették, s két példányt is indítottak belőle a Marsra 2003-ban Spirit és Opportunity néven. A 2001 Lander építését sem hagyták félbe, 2007-ben rover nélkül, de hamvaiból mégiscsak feltámadva indul vörös bolygót meghódító útjára. Neve Phoenix lesz... A Mars Scout program első űrszondájaként... Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Mégsincs meg a Mars Polar Lander...
Öt tű egy szénakazalban (1. rész)
Öt tű egy szénakazalban (2. rész)
A Mars meghódítása (6. rész): Két siker, négy kudarc
A Mars Polar Lander hivatalos honlapja
A Deep Space-2 hivatalos honlapja
A Viking-1 a Chryse-síkság délnyugati részén szállt le, ami kissé eltért az eredetileg tervezett céltól.
