A Csillagászat Nemzetközi Évének jegyében a NASA eddig sohasem látott képeket tett közzé Tejútrendszerünk örvénylő szívéről. A képek planetáriumokba, múzeumokba, könyvárakba és iskolákba jutnak el Amerika-szerte.

Szulágyi Judit csillagászhallgató élménybeszámolója a Space Telescope Science Institute-ban végzett munkájáról.

A 2010-ben startoló, eddig PLANET-C néven futó űrszonda új elnevezése Akatsuki (magyarul: hajnal). Az érdeklődők a szondával rövid üzenetüket is elküldhetik a Vénuszhoz, csak jelentkezni kell!

Egy éve indult az amerikai IBEX mesterséges hold, most hozták nyilvánosságra a Naprendszer és a csillagközi tér határterületéről készített első méréseit. A kutatók is meglepődtek.

A Magyar Csillagászati Alapítvány a Magyar Asztronautikai Társaság közreműködésével A Csillagászati Nemzetközi Éve keretében tudományos konferenciát rendez Budapesten, 2009. október 29-én.

A Swift műholddal elkészítették a Tejútrendszerhez legközelebbi nagy spirálgalaxis képét, ami minden eddiginél jobb felbontású az ultraibolya tartományban.

A Hubble-űrtávcső májusi utolsó nagyjavítása, és az azt követő tesztek után most először hoztak nyilvánosságra csillagászati felvételeket.

Földön innen, Földön túl – ez annak a kiállításnak a címe, amely augusztus 25-én nyílik, és három hónapon át látogatható a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban.

A Spitzer a „meleg” megfigyelések új területét nyitotta meg a csillagkeletkezéstől a csillagok haláláig.

A NASA Spitzer-űrteleszkópja lélegzetelállító felvételt készített egy „csavart alakú galaktikus szörnyről”, melynek belsejében egy szem alakú objektum ragyog.

A NASA és az ESA megállapodást kötött, így a jövőben egyesítik erejüket a Mars űrszondás kutatása érdekében.

Ezzel a címmel rendeztek sikeres konferenciát Budapesten, október 29-én.

Mik azok a furcsa kék foltok a Hubble-űrtávcsővel készített felvételen?

Az amerikai MESSENGER űrszonda most még nem, de legközelebb már pályára is áll a Naprendszer legbelső bolygója körül.

A Chandra-röntgenműhold lélegzetelállító felvételt készített a Tejútrendszer galaktikus központjáról, feltárva galaxisunk szívét, annak komplex valójában.

A mikrohullámú háttérsugárzás feltérképezésére készült európai űreszköz megkezdte a munkát, a Földtől másfél millió kilométeres távolságban.

Az NGC 6240-ről készült látványos felvétel egy hatalmas kozmikus ütközés végső állapotát mutatja.

A márciusban indult amerikai exobolygó-kereső szonda kitűnően működik, már a tesztadatok is érdekességgel szolgáltak.

A Nature hetilap legfrissebb számában megjelent egyik tanulmány magyarázatot nyújthat a törpe szferoidális galaxisok eredetére. A kutatás a galaxisképződés egy hiányzó láncszeméhez vezethet.

Egy szomszéd galaxisban, a Kis Magellán-felhőben található csillagrobbanás-maradvány formája nem hasonlít ahhoz, amit az ilyen objektumoktól megszoktunk.